Kultúra

Sírrablók nyomában a Móra-múzeum régészei

Sírrablók nyomában a Móra-múzeum régészei

2009. január 27., kedd
Sírrablók nyomában a Móra-múzeum régészei

Fotók: Gémes Sándor

Csaknem kétezer éve kirabolt szarmata sírokat találtak a Móra Ferenc Múzeum régészei az épülő Burger King helyén zajló feltárások közben. Az ásatás egyik érdekessége, hogy az összes eddig talált sírt megbolygatták még a maguk idejében a sírrablók. A régésznek azonban sokkal több értéket rejt egy sír, mint a rablók számára, ezért a szakembereknek így, kifosztva is sokat tud mondani egy-egy sírgödör - tudtuk meg Fogas Ottótól, a Móra-múzeum régészétől, az ásatás vezetőjétől.

A megtalált szarmata temető a római korra, a 2-3. századra tehető. A lelet különlegessége elsősorban abban rejlik, hogy Szeged város területén belül folyik a feltárás. A terület behatárolt, hiszen nagy része be van már építve, kevés a hely, nagyon kis területeken tudnak a régészek dolgozni. Ebből az időszakból nem túl gyakori, hogy a városon belül ilyen leleteket találjanak, noha maguk a szarmata temetők az Alföldön egyáltalán nem számítanak ritkaságnak, hiszen a nomád szarmata népesség majd 4-500 éven keresztül élt itt - magyarázta a régész. Az ásatás másik, már említett különlegessége, hogy a sírok nagy részét kirabolták, már a saját idejükben a sírokat felforgatták, és a benne lévő értékeket elrabolták. Elsődlegesen a rablók számára értéket nem jelentő csontmaradványokat, a sírban elhelyezett ételmellékletek edényeit, valamint a különböző vastárgyakat - vaskést, vaskardot, a koporsó vasszerelékeit - lehet még megtalálni felforgatva, másodlagos helyzetben a sírokban, mivel ezek nem jelentettek értéket a rablóknak. A fosztogatók mégsem mondhatók alaposnak, a gazdagabb sírokban mindig maradt egy-egy ezüsttárgy, római ezüstpénz, vagy fibula: a halottak mellé ugyanis különböző, legtöbbször ezüstből, ritkábban bronzból vagy aranyból készült tárgyakat tettek, például ruhaösszefogó díszeket, fibulákat, amelyek a tógákat általában vállban összefogták. A sírrablók elsődlegesen ezeket, illetve a nemesfémekből készült kar- és nyakpereceket keresték - ismertette a temetkezési szokásokat és a körülményeket

Fogas Ottó.

Eddig több mint húsz sírt sikerült feltárniuk, és még nyolc-tíz sírgödörre számítanak. „A szarmatákról sok leletünk van, de viszonylag keveset tudunk róluk. A csontmaradványok antropológiai vizsgálatai - nemi meghatározás, életkor, milyen betegsége volt, milyen elváltozások vannak a csonton, korabeli betegségeknek a nyomai - nagyon fontos információk nem csak az antropológus, hanem akár a mai orvostudomány számára is" - fogalmazott az ásatásvezető. A leletek elsősorban a régészeti gyűjtemény részét fogják képezni, feldolgozásuk pedig legalább egy évet vesz majd igénybe. A költségeket a törvény szerint a területen építeni szándékozó vállalkozónak kell állnia, az összberuházásnak kevesebb mint egy százalékát kell régészeti feltárásokra fordítani, ez jelenleg 5-6 millió forintot jelent. A múlthét hétfőn megkezdett régészeti feltárást a tervek szerint jövőhét közepére fejezik be.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.