Robert Menasse osztrák író Szegeden

Robert Menasse osztrák írót (képünkön) üdvözölhette a közönség kedden este a Grand Caféban. A kortárs osztrák irodalom egyik legismertebb képviselőjének neve nem ismeretlen már a magyar olvasóközönség előtt sem, idén tavasszal a Könyfesztiválra is ellátogatott második magyarul megjelent regénye, a Kiűzetés a pokolból bemutatójára. Menassét Bombitz Attila, az Osztrák Irodalom és Kultúra Tanszékének docense kérdezte.

Robert Menasse az osztrák irodalom úgynevezett „középgenerációjának" egyik képviselője, akit nemcsak mint regényírót, hanem mint az osztrák identitás, történelem és kultúra témájában gyakran megszólaló esszéistát is számon tartanak - egy magyarul megjelenő esszékötete is éppen előkészületben van. Gyakran idézik az 1995-ös Frankfurti Könyvvásáron mondott beszédét, melyben úgy fogalmazott: talán a „történelem" volt az emberiség legnagyobb történelmi tévedése. Eddig két regényét fordították magyarra: az 1991-es „Selige Zeiten, brüchige Welt" magyarul „A regény kora" (1995) címet kapta, az eredetileg 2001-ben megjelent „Kiűzetés a pokolból" című művet pedig idén ismerhette meg a hazai olvasóközönség. Ebben két, eltérő időben és térben élő zsidó származású főszereplő történetén keresztül mutatja be az elbeszélő a történelmi időkön átívelő zsidóüldözést: Samuel Manasseh ben Israel, a 17. században élő zsidó rabbi, és egy 20. századi leszármazottja, Viktor Abravanel párhuzamosan elbeszélt történetén át ismerkedhetünk meg Robert Menasse sajátos történelemszemléletével. Menasse a beszélgetésben elmondta: a regény az egyetlen lehetőség, magunkat a saját időnkben megragadni, és ugyanakkor biztosak lehetünk abban, hogy unokáink, a következő generáció a regényen keresztül meg fog érteni minket. A magyarul újonnan megjelent regényéről szólva az író úgy fogalmazott, ez a regény arról szól, hogyan bánunk a történelemmel. Robert Menasse portálunknak elmondta, fontosnak tartja, hogy regényei magyarul is megjelenjenek, és különösképpen a „Kiűzetés a pokolból" kapcsán szeretné megnyerni a magyar olvasók szeretetét, mert ez a regény arról szól, hogy az embert a történelmi fejlődések hogyan büntetik folytonosan. Ausztria és Magyarország mint szomszédos országok, akiknek közös történelme is van, a történelmi őrültségek számos példáját élték már meg - mondta az író. „Ez a regény az én bosszúhadjáratom a történelem aljassága ellen" - tette hozzá.