Kultúra

Hamvas Endre csanádi püspök 1956-ban

Hamvas Endre csanádi püspök 1956-ban

2008. október 22., szerda
Hamvas Endre csanádi püspök 1956-ban

Fotó: SZEGEDma

A diktatúra által megnyomorított ember eltorzított, gyanakvó és rettegő gondolkodásmódjára jellemző, hogy Hamvas Endre az 1956. október 25-i körlevél utolsó szavainak a következőket szánta: „Őszinte szimpátiával fogadtuk az ifjúság lelkes megmozdulását, és bízunk jogos kívánságaik békés megvalósulásában." Ezzel a mondattal nyilván a szegedi egyetemisták mozgalmára és az általuk alapított első autonóm magyar felsőoktatási hallgatói érdekképviseleti szervezet, a MEFESZ tevékenységére utalt, amelyet az ötvenhatos forradalmat kirobbantó első szikrának tarthatunk. Ezt az utolsó mondatot azonban az öncenzúra és a megfélemlítettség egyértelmű megnyilvánulásaként a püspök kihúzta fogalmazványáról.

Hamvas Endre

szegény sorsú kilencgyermekes családból származott. Teológiai tanulmányait többek között a bécsi egyetemen végezte. A második világháború idején budapesti érseki helynök volt. 1944 márciusában foglalta el Szeged városában a csanádi püspöki széket. A kommunista rezsim az 1950-es évek elejére megtört emberré tette. Hamvas határozottan föllépett a zsidók deportálása, majd a háború után a németek kitelepítése ellen, de a Felvidékről elűzött és egyházmegyéje területére került magyarok lelkipásztori ellátásáról is gondoskodott. Az egyházat ért kommunista támadások idején is kiállt a meghurcolt papok mellett, és mindvégig bátran támogatta

Mindszenty József

törekvéseit. Ezt a hercegprímás azzal ismerte el, hogy 1946 szeptemberében - az egyházmegyét megszervező

Szent Gellért

halálának kilencszázadik évfordulóján - a korszak Gellért püspökének nevezte. Még a Mindszenty-per idején és a hercegprímás bebörtönzésekor is kitartott főpapja mellett.

Házi őrizetben

1951 májusa és augusztusa között azonban a

Grősz József

kalocsai érsek elleni koncepciós perben Hamvast Endrét is gyanúba keverték, és házi őrizetbe helyezték. A sztálini mintájú diktatúra terrorgépezte fenyegetésekkel és zsarolással megtörte a csanádi püspököt, akitől „nyilvános bűnbánatot" is kikényszerítettek. 1951 júniusában kelt nyílt levelében a következőket volt kénytelen írni

Dobi István

miniszterelnöknek: „A jövőben békésen és lojálisan igyekszem együttműködni, és a kormánnyal szemben elkövetett hibákat jóvátenni."

Félelem a szavaktól

A forradalom kitörése után 1956. október 25-én körlevelet fogalmazott Hamvas Endre, amelyben arra kérte papjait, hogy „ezekben a mozgalmas napokban szeretettel és nyomatékkal óvják a híveket minden erőszakos lépéstől és rendzavarástól". A diktatúra által megnyomorított ember eltorzított, gyanakvó és rettegő gondolkodásmódjára jellemző, hogy Hamvas Endre a körlevél utolsó szavainak a következőket szánta: „Őszinte szimpátiával fogadtuk az ifjúság lelkes megmozdulását és bízunk jogos kívánságaik békés megvalósulásában." Ezzel a mondattal nyilván a szegedi egyetemisták mozgalmára és az általuk alapított első autonóm magyar felsőoktatási hallgatói érdekképviseleti szervezet, a MEFESZ tevékenységére utalt, amelyet az ötvenhatos forradalmat kirobbantó első szikrának tarthatunk. Ezt az utolsó mondatot azonban az öncenzúra és a megfélemlítettség egyértelmű megnyilvánulásaként a püspök kihúzta fogalmazványáról.

A forradalom után

Az 1956. október 23-án kitört forradalom új helyzetet teremtett a magyar katolikus egyházban is. Mindszenty József október 31-én kiszabadult a Nógrád megyei felsőpetényi kastélyból, ahol házi őrizetben tartották. Másnap a hercegprímás ismét átvette az esztergomi főegyházmegye vezetését és az átadás-átvétel intézésére magához rendelte Hamvas Endrét. A csanádi püspök ugyanis az Apostoli Szentszék megbízásából 1950-től apostoli adminisztrátorként vezette a főegyházmegyét. A hivatalt Hamvas csak november 15-én adta át

Witz Béla

érseki helynöknek. Addigra ugyanis a szovjet csapatok leverték a forradalmat, és a hercegprímás a budapesti amerikai nagykövetségre volt kénytelen menekülni. Mivel 1956 novemberében Hamvas Esztergomban, illetve Budapesten tartózkodott helyette

Szécsi Antal

helynök fogalmazott körlevelet, amelyet november 11-én olvastak föl a templomokban. Ebben Szécsi a termelőmunka folytatására, az általa esztelennek minősített fegyveres harc abbahagyására és a

Kádár János

vezette bábkabinet, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány iránti bizalomra szólította föl a katolikusokat. November 20-án Hamvas is pásztorlevelet adott ki. Ebben egyebek mellett arra kérte papjait, hogy „óvják híveiket az orosz csapatok bántásától s megsértésétől". Valamint kérte őket: azon legyenek, „hogy lássák békés szándékainkat és az ő szívükben is barátságos érzések támadjanak irántunk."

Állam és egyház között

Hamvas Endre 1956-os megnyilvánulásai eltértek Mindszenty bíboros és

XII. Piusz

pápa kommunistaellenes tevékenységétől. Az üldözött zsidók, németek, felvidéki magyarok érdekében az 1940-es években kiálló csanádi püspököt az ötvenes évek sztálinista mintájú diktatúrája megtörte, (legalábbis látszólag) saját szolgálatába állította és - mint láttuk - önföladással járó öncenzúrára kényszerítette. Hamvas püspök sajátos áldozata az államszocializmusnak: ha nincs a léleknyomorító negyven év, talán meghatározó főpapjai között tartaná számon a magyar katolicizmus.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.