Kilencedik éve folyik a középkori szegedi vártemplom feltárása, amely a vármaradvány rekonstrukciója során került elő. Azonban hamarosan egy magasfeszültségű vezeték kényszeríti megállásra a régészeket - közölte a mai sajtótájékoztatón Horváth Ferenc (képünkön), a Móra Ferenc Múzeum tudományos igazgatóhelyettese.
Országos szinten nézve az úgynevezett tervásatások, tehát a tudományosan előkészített, tervszerűen folyó feltárások hallatlanul visszaszorultak, csak a nagyüzemi beruházásokhoz kapcsolódó ásatások folynak, ezért is tart számot országos érdeklődésre a szegedi középkori vártemplom feltárása. A munkálatokat a városi és a megyei önkormányzat idén immár harmadik éve, évente összesen ötmillió forint pályázati önrésszel támogatja, valamint a Nemzeti Kulturális Alapprogram még ugyanennyivel. Az ásatásokat
Fogas Ottó
régész
(alsó képünkön balra)
vezeti
Horváth Ferenc
szaktanácsadásával.
Az ásatásnak számos látható erdeménye van. Az eltelt idő alatt feltárták a gótikus templomnak a Stefánia útburkolat és a ma is álló vármaradvány közötti területét. "Egyetlen komoly akadály merült fel a templom nyugati végfalánál, ahol a főbejáratot sejtjük: ott húzódik egy tízezer voltos magasfeszültségű kábel, amit megközelíteni is alig szabad, ezért technikai okoból itt megáll idén az ásatás" - közölte Horváth Ferenc. Hozzátette: "Miután a probléma megoldására nincs semmiféle forrásunk, ezért szponzorokat keresünk." Körülbelül harmincmillió forint összegről van szó, hiszen át kell vinni a kábelt a Vízügyi Igazgatóság előtti járda alá.
Közben folytatódik a templombelsőben a középkori sírok feltárása, már túl vannak a hétszázadik síron is. A munka különösen jelentős, hiszen belvárosban országos szinten ekkora középkori temetőt még nem tártak föl. A napokban találták meg egy előkelő kun nemes asszony sírját, amelyből egy pecsétgyűrű és ruhadíszek is előkerültek. Igen nagy sírszámú temetőről lehet szó, Horváth Ferenc becslései szerint legalább tízezer halott nyugszik a templom és környéke, az úgynevezett cinterme területén, hiszen a 13. század végétől egészen a 18. századig folyamatos temetkezés folyt itt. A mai vármaradvány alatt tovább folytatódik a templom a Tisza felé keleti irányban, és az északi oldalon sejthető egy sekrestye, illetve egy torony maradványa - tudtuk meg a tudományos igazgatóhelyettestől.
A régészek elérték azt a barokk kori, 17-18. századi szintet, amikor a 18. század elején a templomot lebontották, és a tégláiból a nyugati bejáratnál felépették a katonai parancsnokság helyőrségi épületét, a főőrséget, német katonai terminológiában a Hauptwachot. Ez azért fontos, mert ez az építmény teljes mértékben a templom falainak felhasználásával, illetve a templom tégláiból és a köveiből épült. A templom feltárásához ezt le kell bontani, a leletek a kőtári gyűjteményt gazdagítják Egy, maximum két év áll a Móra-múzeum rendelkezésére, hogy kiváltsa az akadályt jelentő vezeték területét, de addig is sok tennivaló van még, hiszen a romkert látogatását is lehetővé kell tenni. Az ásatást július végén fejezik be, ekkorra érik el a kábel területét. Az ásatás területe szabadon látogatható, a régészek munka közben is megfigyelhetők egész nyáron, augusztus-szeptemberben pedig folyik tovább a helyreállítási munka is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.