Balkáni közlekedési kultúra jellemzi a szegedieket

Rengeteg olvasói levelet kaptunk, amiben a szegediek az áldatlan közlekedési állapotokra panaszkodnak. Majoros Gabriella gépjárművezető oktató szerint ennek az lehet az oka, hogy a közlekedési szokásokat tekintve Szeged közelebb áll a Balkánhoz, mint Nyugat-Európához.

Az elmúlt hetekben nagyon sok visszajelzést kaptunk olvasóinktól, azzal kapcsolatban, hogy veszélyes a közlekedés a Szegeden. Ezt alátámasztja az astatisztika is,

ami szerint minden másnap történik egy trolibusz vagy villamosbaleset városunkban.

Ennek apropóján kikértük egy gépjárművezető oktató véleményét a szegedi közlekedési kultúráról. - A kulturált közlekedésnek az „élni, és élni hagyni” filozófia az alapja – kezdte Majoros Gabriella, gépjárművezető oktató. - Úgy célszerű közlekedni, hogy partnerei legyünk egymásnak, és ne sodorjuk a másikat bajba, balesetveszélyes helyzetbe, szabálytalankodásba – tette hozzá. Gabriella szerint Szegeden közelebb érezhetjük magunkat a Balkánhoz, mint Nyugat-Európához, hiszen sok olyan rendszámmal közlekedőt látunk, akik a tőlünk keletre és délre fekvő országokból érkeztek és sajnos az ő vezetési stílusuk ráragad a helyiekre is.  

- Sajnos sokat átveszik a balkáni szabad stílust, ahelyett, hogy példamutatóan vezetnének. Már nem annyira szabálykövető a magatartás, mint 20-30 évvel ezelőtt. Mindenki rohan, és úgy gondolja „ez még belefér” mindaddig, amíg nem botlik egy ellenőrzésbe, vagy traffipaxba

– fogalmazott. A gépjárművezető oktató felsorolt néhány alapvető szempontot, amikre ha odafigyelünk, könnyebbé tehetjük a közlekedést: - Parkolásoknál az út szélén párhuzamosan helyezkedjünk el, lehetőleg minél közelebb a járdához azért, hogy a közlekedést megkönnyítsük, ugyanakkor fontos, hogy ne hajtsunk fel a járdára.

Zárkózzunk fel egymásra, mert bosszantó látni, hogyha egy autó előtt és mögött éppen akkora hely van, hogy oda egy másik jármű már nem fér el

– osztotta meg észrevételét. Gabriella hangsúlyozta, ne parkoljunk olyan helyen, amire nem vagyunk jogosultak. Ezen kívül fontos betartani a tiltó táblákat, és mérlegelni a bizonyos helyekre való behajtás jogosultságát. - Útszűkületben annak van elsőbbsége, akinek nincsen akadálya. Van, aki erről a biztonság érdekében lemond, ilyenkor egyértelműen jelezzük a szándékot.

Az elsőbbségről való lemondás már nem vonható vissza. Valamint, ha lemondtak a javunkra az elsőbbségről, ha segítettek bennünket, illik azt megköszönni. Sötétben sokan használják erre az elakadás jelző felvillantását,

vagy a váltott irányjelzőt, de ha még látjuk is egymást a másik járművezetővel, akkor intsünk neki – mondta Gabriella.

A gépjárművezető oktató szerint Magyarországtól nyugatabbra, már más kultúrával találkozhatunk. A járművezetők türelmesebbek, készségesebbek, elengedik a gyalogosokat a kijelölt gyalogátkelőhelyen, jobban figyelnek egymásra.

Jóllehet keményebbek a büntetések, de sajnos a figyelmeztetéseket és mérő műszereket, a kontrollt, azok miatt találták ki, akik szerint „a szabályok azért vannak, hogy megszegjük őket.” Gabriella a tanulóvezetők védelmében is mondott pár gondolatot: - Azokban a járművekben, amelyek T betűvel a tetejükön közlekednek oktatás folyik. A kocsira nincsen ráírva, hogy hány órát vezettek a tanulók, milyenek a képességeik, és mennyire esnek pánikba, ha valami megzavarja őket.

A kezdők még nem tudnak minden esetben jól dönteni, és néha egy kürt hangja megijeszti, kizökkenti őket, és pont ezért nem fognak egy hangjelzés után hamarabb elindulni

– fogalmazott. Hangsúlyozta, ha az oktatója tud, segít nekik, de ha éppen vizsga folyik, a helyzetet nekik kell önállóan megoldani. - A vizsgán előbb el kell követnie a hibát, hogy értékeljék, tehát hibátlan vezetést nem biztos, hogy látunk tőlük, hiszen a tanulási folyamat ezzel jár. Május 11-én lesz a kulturált közlekedés napja, jó lenne, ha nem csak azon a napon lennénk egymással udvariasak, előzékenyek és szabályos közlekedést az életünk részének tartanánk – zárta gondolatait.