Nem túl kecsegtetőek a "városfejlesztési" tervek

A Meritus Közösség egy szegedi fiatalokból álló társaság, akik a helyi közélet újrateremtésén, felpezsdítésén dolgoznak. A tehetségek összekapcsolására törekszenek, hogy egymást segítve valósítsák meg terveiket, és közösen teremtsenek értéket Szegednek, illetve a Dél-Alföldnek. Kiemelt ügyeik az agyelszívás, a fiatalok elvándorlása elleni küzdelem, a lokális ökológiai gondolkodás erősítése és a vidéki Magyarország kihívásainak megismerése. A Paprikás Ankét elnevezésű vitasorozatuk második eseménye a szegedi városfejlesztésről szólt, ahol két elismert fejlesztési szakember beszélt Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármesterrel.

Bozsovics Zsolt, Biggeorge Property, ingatlanfejlesztési vezérigazgató-helyettese a beszélgetés elején szóvá tette az alpolgármesternek, hogyha felmegy például Debrecen városi honlapjára, akkor ott mindenki számára elérhető a városfejlesztési terv, ahol hosszasan sorolják a rövidebb és hosszabb távú terveiket, addig Szeged honlapján ilyen nincs, csak kulturális programok, amelynek teljesen más az üzenete, mintha nem is lennének városfejlesztési céljai az önkormányzatnak.

Az alpolgármester elmondta, természetesen Szegednek is van városfejlesztési terve, mivel kötelező - bár ezt valóban nem tették elérhetővé a városi honlapon.

Az alpolgármester próbálta szép szavakba csomagolni a városfejlesztési hiányosságokat, mint fogalmazott, a debreceninél „konzervatívabb, fenntarthatóbb” a szegedi városfejlesztési stratégia.

A szakemberek kiemelték, Szeged jó elhelyezkedéssel és közlekedési infrastruktúrával rendelkezik, amely alkalmassá tehetné logisztikai fejlesztésekre is igény esetén, azonban ez jelenleg az ipari termelés hiánya miatt sem kivitelezhető - bár nem csak az önkormányzat okozta ipari hiányosságok ennek az akadálya, ugyanis az alpolgármester már a téma felmerülésekor hevesen, nemleges fejrázásba kezdett. Úgy tűnik, ha össze is jön a BYD szegedi beruházása, akkor sem alapoznának a ráépülő iparra, mint ahogy azt a sikeres városok teszik.

Szóba kerültek az alulhasznosított területek is, amelyhez eleinte Nagy Sándor nem szólt hozzá, hiába nyújtották felé a mikrofont, inkább hagyta beszélni a szakértőket. Végül, amikor nagy nehezen megragadta a mikrofont, elismerte, hogy rengeteg leromlott raktár található Szegeden, illetve üres telkek is, de állítása alapján ezek többsége mögött tulajdonosi viták állnak.

Bozsovics Zsolt elmondta, sokszor találkozik azzal, hogy az alulhasznosított területekre az önkormányzat próbál kitalálni projekteket, piaci szereplők bevonása nélkül, amik ezután nem lesznek életképesek a piacon. Hozzátette, az önkormányzatok által készített gazdasági számítások borzasztóak, mert olyanok csinálják, akik életükben nem fejlesztettek ingatlant.

Ez a gyakorlat pedig Szegedet sem kerüli el, az alpolgármester állítása szerint vegyesen csinálják: van hogy bevonnak piaci szereplőket, de van hogy kihagyják őket.

Kiderült az is, Szeged kihasználatlan területeinek egy jelentős része szennyezett, amivel a "zöld" önkormányzat nem foglalkozik, arra vár, hogy egy jövendőbeli befektető tegye ezt meg.

Gresó György, városfejlesztési szakember kifejtette, már régen meghaladták azt, amikor a szennyezett földet el kellene szállítani, vannak különböző zöld eljárások, amivel a szennyezést ellehet tüntetni és ennek a költsége töredéke az elszállításhoz képest. Ez azonban 6-8 év, amit ezért célszerű lenne mihamarabb elkezdeni, így a területeket később könnyebben lehetne értékesíteni, illetve használatba venni.

A város demográfiáját illetően, meglepő módon Nagy Sándor elismerte, hogy a 2022-es népszámlálási adatokat a mai napig nem tekintette át, a 2011-es számokkal dolgozik.

Célszerű lenne, ha nem 12 éves adatokkal dolgozna, mivel borzalmasak Szeged demográfiai mutatói, amik a városfejlesztésre is kihatással vannak

Érthetetlen, hogy egy városfejlesztési alpolgármester nem friss adatokkal dolgozik. Szeged lakossága 12 év alatt gyökeresen megváltozott. Az elmúlt 8 évben 9 ezer fővel csökkent a lakosság, a közelgő választáson egy szegedi választókerületet is meg kell szüntetni az elnéptelenedés miatt. A kilátások pedig ennél is rosszabbak, idén a régióban csupán Csongrád-Csanád vármegyében csökkent a születések száma. A népszámlálás adataiból pedig az is kitükröződik, hogy Szegedről különösen nagy a családosok, illetve családot tervezők kivándorlása. Erről ITT olvashat bővebben.

A városfejlesztési alpolgármester kiemelte, a kerékpáros közlekedésre büszke, továbbá a közösségi közlekedést emelte ki. Szerinte ennek következtében alacsonyabb az autós közlekedés. A parkolóhelyek hiányáról és annak fizetőssé tételéről nem beszélt, amik valószínűleg nagyobb hatással vannak a közlekedésre.

A beszélgetés végén a közönségből érkezett egy kérdés a városfejlesztési alpolgármesterhez, miszerint ha nagyot merne álmodni, hogyan képzelné el Szegedet 2040-ben?

Nagy Sándor elmondta, 7 éves fejlesztési tervekben gondolkodnak, alapvetően az EU-s források mentén. Szerinte nagyon hasonlóban fogunk élni 2040-ben is, csak sokkal több zöld területtel. Reméli, hogy a lakosság is zöldíteni fog és több elektromos járművet fognak használni. Legnagyobb változásnak a hamarosan Szegedre érkező ipari beruházást gondolja.

Valljuk be, ezekre a zöld ügyekre a város fizet már egy zöldtanácsnokot, így jogosan merülhet fel a kérdés:

A város adóforintjaiból élő városfejlesztési alpolgármester mégis milyen munkát végez, ha semmilyen városfejlesztési vízióval nem rendelkezik?