Az SZTE és BME együttműködik az űrtechnológia és űrkutatás területén

Az 1924-ben alapított Műegyetemi Rádió Club fennállása századik évfordulójának tiszteletére elnevezett legújabb műegyetemi űreszköz, 5x5x15 cm méretével a SMOG sorozat legnagyobb darabja. Felbocsátására 2023. június 12-én, a SpaceX Falcon 9 rakétája Transporter 8 missziójának keretében került sor, a kaliforniai Vandenberg űrközpontból. A műhold elkészítését és útjára bocsátását a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium is támogatta.

A pályára állását követően a napelemes akkumulátor feltöltődése után hamar elérte a megfelelő töltöttségi szintet és június 22-én sikeresen megkezdte a rádióadást.

A BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék oktatói, kutatói és hallgatói hároméves közös munkájának eredményeként elkészült egység az ötödik, minden eddiginél bonyolultabb műegyetemi műhold. Fedélzetén a működést biztosító alegységeken kívül a BME és további 3 egyetem (Szegedi Tudományegyetem, Széchenyi István Egyetem Győr, Debreceni Egyetem) önálló kísérletei kaptak helyet. Ez összességében 14 fedélzeti kísérletet jelent, melyek többek között hőmérséklet-, időzítés-, flash memória megbízhatóság-, vagy akár a műhold kommunikáció időzítésének mérésére irányulnak.

Az automatizált üzemelés megfigyelése a projekt földi állomásán (a BME E épület tetején) történik, de a világ rádióamatőrei közül is számos állomás veszi a jeleket és továbbítja a fejlesztőknek. Ezen kívül Kiss Ádám, az SZTE Phd hallgatója, a diákmodul projektvezetője is épített a földi vételre és feldolgozásra alkalmas antennát, melynek elhelyezésére az SZTE Biológiai Intézetének teteje bizonyult optimálisnak.

A meghívott 5 egyetem közül a Szegedi Tudományegyetem 2021 novemberében kapcsolódott az MRC-100 projekthez, annak jelentős anyagi támogatásával.

Az SZTE delegációjának _BME-n tett látogatása azt a célt szolgálta, hogy folytatódjon a két egyetem közötti párbeszéd, a jelenlegi közös projekt és a jövőbeli együttműködéseket érintően.

Ez nem űrkutatás, hanem űrtechnológia. Nálunk nem a tudományos értelemben vett tudományon, hanem az ahhoz szűkséges kiszolgáló, műszaki háttér biztosításán van a hangsúly. Az űrmérnök képzéseben is a mérnöki részt, a kiszolgáló rendszereket oktatjuk

hangsúlyozta Dudás Levente, a BME Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék adjunktusa.

Ez egy tökéletes fúzió, hiszen egyik a másik nélkül nem érhet el jelentős tudományos eredményt. A Műegyetem adja a technológiát, az SZTE pedig a tudományos kutatást - tette hozzá.

Az MRC-100 kisműholddal kapcsolatos hírekről, fejleményekről azűreszköz honlapjánnaprakész információk olvashatók.