Orbán Viktor miniszterelnök a NATO csúcstalálkozójára Vilniusba utazik kedden reggel - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A litván fővárosban megrendezett NATO-csúcson részt vevő magyar delegáció tagja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter valamint Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter is.
Orbán Viktor várhatóan kétoldalú tárgyalásokat is folytat majd Vilniusban
- tette hozzá a sajtófőnök.
A vilniusi NATO-csúcs legfontosabb témái az ukrajnai háború és Svédország NATO-csatlakozása lesznek - közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi oldalán.
Szijjártó Péter a vilniusi NATO csúcsra indulva azt írta, hogy
Magyarország álláspontja egyértelmű: minél előbb béke kell Ukrajnában, mert csak így lehet emberéleteket menteni.
"Svédország kapcsán pedig szintén világos az álláspontunk: a kormány támogatja a NATO-csatlakozást, ezért is terjesztettük már hosszú hónapokkal ezelőtt az erről szóló javaslatot az Országgyűlés elé. Már csak technikai kérdés a ratifikációs folyamat lezárása" - fogalmazott a tárcavezető.
A Magyar Nemzet arról ír, hogy Ukrajna egyre pesszimistább azzal kapcsolatban, hogy jelentős lépést tesz-e a NATO-csatlakozás felé a kedden kezdődő csúcstalálkozón, amit a litván fővárosban rendeznek meg. Egyes elemzők szerint Kijevnek várhatóan az utolsó pillanatban felajánlanak néhány biztonsági garanciát, vagyis az olyan országok, mint az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország biztosítékot adnának arra, hogy a katonai segítségnyújtás és a kiképzés hosszú távon folytatódni fog.
A szövetség két részre oszlott Ukrajna tagságának kapcsán: néhány ország egyáltalán nem támogatja a csatlakozást, amíg az Oroszországgal fennálló konfliktus tart, vannak azonban olyanok, akik minél hamarabb felvennék a védelmi szövetséghez. Mindesetre az ukrán elnökhöz, Volodimir Zelenszkijhez közel állók nem bíznak abban, hogy konkrét utat kapnak a tagsághoz.
Joe Biden amerikai elnök szava a NATO-n belül talán a legmeghatározóbb, a demokrata politikus szerint Ukrajna még nem áll készen a csatlakozásra.
Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő a lapnakfelidézte, hogy az ukrán válság kezdete óta az USA a felelős felnőtt szerepet játszotta a szövetségen belül, fáradhatatlanul munkálkodott azon, hogy fenntartsa a szövetség kohézióját, még akkor is, ha számos alkalommal ez úgy nézett ki, mintha macskákat próbált volna nyájba terelni.
A háború egyik nagy mítosza az, hogy a válság sokkal szorosabbra vonta a szövetséget. Nekem úgy tűnik, hogy sokkal inkább arról van szó, hogy a háború kihívásai feltöltötték energiával ezt az egyébként lagymatag rendszert és felerősítették úgy a centripetális, mint a centrifugális erőket a szövetségen belül
– magyarázta a szakértő. Robert C. Castel hozzátette, hogy a következő főtitkár személyén is marakodnak a tagok, ami szintén jól mutatja a kisebb széthúzást.
A biztonságpolitikai szakértő szerint Ukrajna biztosan nem kap majd egy militáns, kockázatvállaló főtitkárt.
Amit az ország kapni fog, az valószínűleg pénz. Mint tudjuk, az a probléma, amit pénzzel meg lehet oldani, az nem is probléma, arról nem beszélve, hogy dollárokat lehet nyomtatni, 155 mm-es gránátokat nem
– tette hozzá, majd megjegyezte, hogy „semmi szükség nincs arra, hogy Ukrajnát lekenyerezzék a NATO csatlakozás reményével. Úgysincs más választása, mint harcolni Oroszország ellen”.
Robert C. Castel szerint a legkisebb ellentétet az fogja generálni a csúcstalálkozón, hogy az Egyesült Államok kazettás lőszereket küld Ukrajnának, miközben sok szövetséges ezt közös egyezményben betiltotta.
A teljes cikk IDE kattintva érhető el.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.