Ferencz Orsolya: a klímaváltozásra az űrtechnológia kínál megoldást

Az űrkutatásról tartott előadást a szegedi Móra Ferenc Kollégiumban Dr. Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos. Szavaiból kiderül, hogy az űrkutatás sokkal többről szól, mint az űrsétáról és más égitestek megismeréséről, a klímaváltozással folytatott harcban ugyanis elengedhetetlen az űrtechnológia szerepe – nem beszélve azokról a veszélyekről, amik a Kármán-vonalon túlról érkeznek. Erről és a kereskedelmi űrutazásról kérdezte lapunk a miniszteri biztost.

Mit gondol a kereskedelmi űrutazásról? Ön szerint belátható időn belül tehet az egyszerű ember látogatást az űrben? Egyetlen űrhajós kiképzése is komoly feladatnak bizonyul.

Biztos, hogy előbb-utóbb ugyanúgy piacosítani fogják az egész szektort, mint ahogy annak idején a repülést. Azonban az még nem reális, hogy bárki – mindenféle egészségügyi előszűrés nélkül – egy űrsétával egybekötött űrutazást megtegyen. A piacosításnak inkább ott van szerepe, hogy magáncégek léptek be a szektorba, vagyis sehol sem tisztán állami az űrprogram. Elon Musk esetén jól látható például, hogy egy magáncég, egy magánember birtokolja az emberes űrrepüléshez szükséges képességet, azaz Dragon űrhajót tud rendelkezésre bocsátani. Ez is egyfajta kereskedelmiesítés, hogy egy magáncég ad ki székeket kutatóknak, egyfajta hibrid modell jellemzi az űrkutatást – a magyar program is részben magáncéggel valósul meg.

Hány terv van a klímaváltozással szembeni harcra az űrkutatással együtt a birtokunkban?

Azt, hiszem, hogy nagyon sok információ, amit a Föld működéséről tudunk, az részben vagy egészben űreszközeinknek is köszönhető. Az űrkutatás és az űrtudomány adja a teljes hátterét annak a sok kutatásnak, amit a klímaváltozás vizsgálata, megértése igényel. A tengeri és légköri áramlások pontosabb vizsgálata például azért lehetséges, mert űreszközökkel folyamatosan figyelni tudjuk kívülről a Földet. Magát a problémát sem ismernénk fel teljes egészében ezek nélkül az eszközök nélkül. A megoldás is két ponton igényelni fogja az űrtechnológiát: az egyik a beavatkozásaink folyamatos vizsgálata, a másik pedig azoknak a technológiáknak a spin-off hatása egyéb szektorokban, mint a víz- vagy a levegőtisztítás és egyéb high-tech fejlesztések, amik az űrszektorban megjelennek. Ezek adott esetben hasznosíthatók a környezetkímélő gazdasági, technológiai megoldásoknál is.

De melyikre van nagyobb esély: arra, hogy lelassítjuk vagy megállítjuk a klímaváltozás folyamatát?

Megállítani már biztos, hogy nem tudjuk. Két dolgot kell végrehajtanunk: az egyik, hogy amennyire lehet, lassítsuk, hogy több időnk legyen arra, hogy alkalmazkodni tudjunk. A másik pedig, hogy alkalmazkodjunk. Meg kell értenünk, hogy alkalmazkodni kell. Ha nem tudjuk a folyamatot visszafordítani, pláne nem tudjuk egy 100-200 évvel ezelőtti, ipari forradalom előtti állapotra visszafordítani – már csak azért sem, mert azelőtt nem volt ilyen nagy létszámú az emberiség -, akkor arra kell megpróbálnunk mindenképpen törekedni, hogy a károkat, amennyire lehet, elhárítsuk.

Az űrből érkező veszélyekkel szemben – például a napkitörés - milyen irányba tud fejlődni az emberiség?

A napkitörés nagyon nehéz kérdés, itt egyrészt próbálnak egy előrejelző rendszert kiépíteni, ami figyeli a Napnak azokat a pontjait, melyek esetleg veszélyes aktivitást kezdenek el mutatni és megpróbálják időben ,,riasztani” a Földet körülvevő rendszereket. Így ha például lekapcsolunk egy műholdat és nem bekapcsolt állapotában, aktívan éri el egy nagy energiájú napkitörés, akkor talán nem megy véglegesen tönkre. Ellenkező esetben hónapokig tart egy ilyen rendszert helyreállítani. A másik kérdés az aszteroidák, illetve a Földet fenyegető egyéb objektumok hatásának vizsgálata. Ezek ellen is próbálnak elhárító rendszereket és eszközöket kiépíteni. Ezek az SSA (Space Situational Awareness – szerk.) programok, amelyek részben az Európai Unió űrprogramját is érintik.

Megvan a négy űrhajósjelölt

Március 7-én, kedden jelentették be hivatalosan azt a négy magyart, akik közül egyvalaki űrhajósként a Nemzetközi Űrállomásra kerülhet. Hogy kik ők, és mikor juthatnak ki az űrbe, arról itt írtunk részletesen.

Fotó: Móra Ferenc Szakkollégium