Szegedi közgyűlés: nincs új a torony alatt, érdemi vita nélkül bólintottak rá Botka László minden igényére
Elsősorban Szeged gazdasági helyzetéről, védett épületeiről és az ingatlanhelyzetről volt szó az év utolsó közgyűlésén. Összefoglalónk jön.
A napirendi pontok előtt Haág Zalán szólalt fel, aki emlékeztetett, „az év vége a számvetés ideje is”. A közelmúlt legnagyobb „szegedi szenzációjának” nevezte a város gazdasági mélyrepülését. Ismertette a Világgazdaság lapban megjelent adatokat, amely értelmében Szeged az egy főre eső iparűzési adót tekintve a legutolsó helyre zuhant a 100.000 főnél nagyobb városok listáján. 2011 óta alig emelkedett a bevétel, miközben más városok jelentősen tudták növelni forrásaikat. Számokban kifejezve Szegeden 58,5 millió az egy főre eső iparűzési adó, miközben Kecskeméten 116,8 millió, Székesfehérváron pedig 186,4 millió. A KDNP frakcióvezetője felhívta rá a figyelmet, hogy az SZTE költségvetése Szeged városéval vetekszik, amellyel együtt kéne a városvezetésnek működnie, ehelyett az egyetem csak támadást kap az önkormányzattól. Botka László polgármester a Világgazdaság számait egyszerűen hazugságnak nevezte - komolyabb elemzést nem tett audiokommentárjába.
Az első napirendi pont Tápai Péter előterjesztése volt a lakásrendelet módosításáról. A védett épületek felújítása alól azzal próbált kibújni Botka László, hogy az épületek magántulajdonban vannak, azonban arra már Tápai Péternek kellett emlékeztetnie a polgármestert, hogy az önkormányzat adta el ezeket az ingatlanokat. A városvezető erre már nem kívánt válaszolni. Haág Zalán felhívta rá a figyelmet, az építészeti örökségünk védelméről szóló rendelet annyit ér, amennyire betartják. Az elmúlt években számos védetté nyilvánított épületet bontottak el, többek között az árvíz előtt épült házakat. Hozzátette, hogy rossz nyelvek szerint a városépítési koncepció jelenleg „kis épület kis boríték, nagy épület nagy boríték.”
A lakásrendelet módosítást végül egy mozdulattal, minden különösebb megfontolást nélkülözve dobta a város vezetés és a hozzá hű képviselők - azaz a városért dolgozó közalkalmazottak az önkormányzati lakásokból mehetnek...
Kovács Tamás szerint az önkormányzati megszorítások miatt a kormány a hibás. Nehezményezte a Szabadtéri támogatásának hiányát, de a gazdasági alpolgármestert Botka Lászlónak a közgyűlésen kellett tájékoztatnia, jövő évtől 300 millió forintos támogatást biztosít az állam. Haág Zalán felhívta rá a figyelmet, a kormány minden évben 360 millióval támogatta a Szabadtérit, amíg a városvezetés nem számolta fel a Szegedi Szabadtéri Nonprofit Kft-t. Tápai Péter szerint a gazdasági alpolgármester azért beszél csak a kormányról és nem Szeged gazdaságáról, mert ezzel „próbálja palástolni a hozzá nem értését és azt, hogy egyébként nem is ismeri a költségvetést.”
„Elnézést kérek azért, hogy belerondítottam az Önök ingatlanbizniszébe”
- fogalmazott Chovanecz Kata a Cserepes sori ingatlanhelyzettel kapcsolatban.
A közgyűlés legfeszültebb részét az antiszegregációs program okozta, amely keretén belül a Cserepes sor 9-13 alatt élőket telepítenék be 60-70 négyzetméretes lakásokba a Londoni körútra és Honvéd térre. „Berakják ugyanúgy a romák közé őket, antiszegregációs program gyanánt” – mondta a képviselőasszony. Ezzel szerinte már egy újabb szegregátumot hozott létre a városvezetés. Chovanecz Kata számonkérte a városvezetést, az önkormányzati és IKV tulajdonban álló lakásokba törvénytelenül beköltözők szemetét, miért a törvényesen, öt telekkel arrébb lakókkal fizetették ki, ráadásul irreálisan túlárazva.
Végül, ahogy lenni szokott a közgyűlés minden előterjesztést megszavazott, ahogy azt a jobboldaltól érezhető hideglelést kapó Botka László elvárja.
