A hétvégén tartják Havas Boldogasszony ünnepét Alsóvároson

A hétvégén tartják a Havas Boldogasszonynagybúcsút - a dél-alföldi katolikus közösség egyik legjelentősebb ünnepét - a szeged-alsóvárosi ferences templomban, az eseményhez kapcsolódva Bálint Sándor néprajztudósra is emlékeznek - közölte a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

A középkori Rómában szokás volt, hogy Mária-ünnepeken a Santa Maria Maggiore-bazilikában mise közben hófehér rózsaszirmokat hullajtottak a hívek közé, ami a templom eredetlegendájára utal: egy gyermektelen, gazdag házaspár templomot akart építtetni. Szűz Mária egy nyári éjszaka megjelent álmukban és tudtukra adta, hogy oda építsék, ahol másnap reggel hó esik. A hó az Esquilinus dombon hullott, a templom fel is épült.

Bálint Sándor néprajztudós kutatásai szerint a szeged-alsóvárosi templom e kultusz talán legkorábbi emléke Magyarországon, és a legrégibbek közé tartozik Közép-Európában is. A búcsú története egészen a török időkig nyúlik vissza, a szeged-alsóvárosi ferences templom és kolostor ekkor Dél-Magyarország missziós központja volt.

A búcsújárás kultusza a 17. században már virágzott, a következő évszázadtól pedig már új hivatást is betöltött: Szeged megmaradt magyarsága ötvennél több délvidéki, törökök által feldúlt falvat telepített újra, így Havas Boldogasszony napja ettől kezdve a hazatérés ünnepévé is vált. A 19. századtól kezdve már nemcsak a Délvidékről, hanem az ekkor kialakult Szeged környéki tanyavilágból is érkeztek a búcsúba és rokonlátogatóba zarándokok.

A hagyomány az 1500-as évek közepére helyezi a mai is a főoltáron látható kegykép, a Szögedi Segítő tiszteletének kezdetét. Eszerint a Mária-képet a törökök elől a templom közelében lévő Csöpörke-tóba rejtették el. Pár évvel később épp egy török katona találta meg, s adta át a szerzeteseknek. A tó a nagy szegedi árvízig, 1879-ig megmaradt, akkor feltöltötték. Vizében a búcsúsok megmosakodtak, s itt részesültek a régi népszokás szerinti "búcsúkeresztségben" az első ízben ide elzarándoklók.

Szombaton kora délután megkoszorúzzák Bálint Sándor emléktábláját, majd később a néprajzkutató szegedi életének fontos helyszíneit felkereső séta indul a Tömörkény-gimnáziumtól, ez a Mátyás téren, a ferences templom szomszédságában, a tudós szobránál zárul.

A búcsú programja szombat délután a Bálint Sándor boldoggá avatásáért tartandó misével kezdődik, amelyet Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök mutat be. Az esti szentmisén hivatásokértimádkoznak, majd görögkatolikus liturgiakezdődik, ezt követi a keresztútimádság a Mátyás téren, illetve a szentségimádás a kolostorkertben, majd éjfélkor szentmisét tartanak az elhunytakért.

Vasárnap reggel szentmisét mutatnak beaz édesanyai, édesapai hivatásokért. A délelőtti ünnepi szentmisét Majnek Antal nyugalmazott munkácsi megyés püspök mondja a családokért.Délután a betegek gyógyulásáért imádkoznak, majd a betegekért, az idősekért, az orvosokért és az ápolókért mutatnak be szentmisét. Az ünnepet hálaadó szentmise zárja, amelyet Balázs Jeromos újmisés ferences szerzetes tart.