Közélet

Hajótörés; aztán út Pannóniába, Csanád egyházmegye élére: Gellért püspök

Hajótörés; aztán út Pannóniába, Csanád egyházmegye élére: Gellért püspök

2021. április 23., péntek
Hajótörés; aztán út Pannóniába, Csanád egyházmegye élére: Gellért püspök

György napján született. Mi sem kézenfekvőbb, hogy szülei a „sárkányölő” szent nevét adják neki. Tizenöt évesen mégis a Gellért nevet veszi fel, apja mártíriuma emlékére. Ifjan is az elvek embere. És az is marad. Őt küldi István király vidékünkre, a hit és a kultúra terjesztésére. Liturgikus ünnepe szeptember 24-e, földi születésnapja pedig épp ma van.

Előkelő velencei családba érkezik a Krisztus utáni 980. évben. De lehet, hogy 977-ben. Az akkurátus pontosság ez esetben nem döntő. Az életív iránya – na, az igen. A kisgyermeket ugyanis valami rejtélyes kór támadja meg. Szülei egy utolsó kísérletet tesznek: a lagúnák városának egy kis szigetére eveznek, a bencés szerzetesekhez. A sziget – ez tán jelképes – Szent György nevét viseli. És az ötéves gyermek meggyógyul.

Mikor felserdül, szülei Bolognába küldik tanulni. Képeségével kitűnik, s egész ifjan a Szent György monostor apátjául választják. Hivatásának tudós „katonája” lesz, de mégis! Ő csak egy hétköznapi, szolgáló szerzetes akar lenni. A Szentföldre készül. 1015-ben zárai kereskedőkhöz csatlakozik, velük tengerre száll. Dalmácia partjainál azonban hatalmas vihar csap le rájuk, hajótörést szenvednek, a Szent András szigetre vetődnek, és milyen a sors: a szigeten Gellért épp egy magyar szerzetessel találkozik. Jeles ember ő, Razina, a pannonhalmi apát, aki a beszélgetéseik során felveti: tartson vele István király udvarába. Gellért őrlődik, de a pannóniai küldetést szolgálatnak látja, ezért dönt. A magyarok szerencséjére. Mert a tudós férfiú a világlátását, hite példáját adja nekünk. Még az élete árán is…

A végzet azonban még várjon, ideje odébb van. Először a királynak meg kell ismernie a jövevényt, s tudása okán tanácsadójául szegődtetni, és fia, Imre herceg tanításával megbízni. Gellért a feladatát teljesíti, aztán a bakonybéli apátságban remeteségbe vonul. Ám a király máshogy dönt: az újonnan alapított Csanád egyházmegye püspökségét bízza rá. Hatalmas munkába fog, hét szerzetessel beköltözik a csanádi monostorba, téríteni kezdenek, járják a Duna-Tisza közét. Híre messzire száll, tömegeket vonz. Ő pedig keresztel, tanít, iskolát alapít, székesegyházat, templomokat építtet, ott menedékjogot honosít meg. Egy új szellem, ami a magyar vidéken meggyökeredzik.

A végzet aztán mégis eljön. Egy évtizeddel az uralkodó halála után, 1049-ben a lázadó Vata hívei elfogják. Egy taligán a Kelen-hegyről a mélybe taszítják. Vértanúsága erőt adó lesz a hitét követőknek. Halálának tanúja, a hegy a Gellért nevet viseli. Emlékének őre a 991 éve alapított, mai nevén Szeged- Csanádi Egyházmegye. A püspöki székesegyház óriás harangját 1927-ben a tiszteletére szentelték. Amikor megkondul, a nagy Püspökre is emlékeztet.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.