Hajótörés; aztán út Pannóniába, Csanád egyházmegye élére: Gellért püspök

György napján született. Mi sem kézenfekvőbb, hogy szülei a „sárkányölő” szent nevét adják neki. Tizenöt évesen mégis a Gellért nevet veszi fel, apja mártíriuma emlékére. Ifjan is az elvek embere. És az is marad. Őt küldi István király vidékünkre, a hit és a kultúra terjesztésére. Liturgikus ünnepe szeptember 24-e, földi születésnapja pedig épp ma van.

Előkelő velencei családba érkezik a Krisztus utáni 980. évben. De lehet, hogy 977-ben. Az akkurátus pontosság ez esetben nem döntő. Az életív iránya – na, az igen. A kisgyermeket ugyanis valami rejtélyes kór támadja meg. Szülei egy utolsó kísérletet tesznek: a lagúnák városának egy kis szigetére eveznek, a bencés szerzetesekhez. A sziget – ez tán jelképes – Szent György nevét viseli. És az ötéves gyermek meggyógyul.

Mikor felserdül, szülei Bolognába küldik tanulni. Képeségével kitűnik, s egész ifjan a Szent György monostor apátjául választják. Hivatásának tudós „katonája” lesz, de mégis! Ő csak egy hétköznapi, szolgáló szerzetes akar lenni. A Szentföldre készül. 1015-ben zárai kereskedőkhöz csatlakozik, velük tengerre száll. Dalmácia partjainál azonban hatalmas vihar csap le rájuk, hajótörést szenvednek, a Szent András szigetre vetődnek, és milyen a sors: a szigeten Gellért épp egy magyar szerzetessel találkozik. Jeles ember ő, Razina, a pannonhalmi apát, aki a beszélgetéseik során felveti: tartson vele István király udvarába. Gellért őrlődik, de a pannóniai küldetést szolgálatnak látja, ezért dönt. A magyarok szerencséjére. Mert a tudós férfiú a világlátását, hite példáját adja nekünk. Még az élete árán is…

A végzet azonban még várjon, ideje odébb van. Először a királynak meg kell ismernie a jövevényt, s tudása okán tanácsadójául szegődtetni, és fia, Imre herceg tanításával megbízni. Gellért a feladatát teljesíti, aztán a bakonybéli apátságban remeteségbe vonul. Ám a király máshogy dönt: az újonnan alapított Csanád egyházmegye püspökségét bízza rá. Hatalmas munkába fog, hét szerzetessel beköltözik a csanádi monostorba, téríteni kezdenek, járják a Duna-Tisza közét. Híre messzire száll, tömegeket vonz. Ő pedig keresztel, tanít, iskolát alapít, székesegyházat, templomokat építtet, ott menedékjogot honosít meg. Egy új szellem, ami a magyar vidéken meggyökeredzik.

A végzet aztán mégis eljön. Egy évtizeddel az uralkodó halála után, 1049-ben a lázadó Vata hívei elfogják. Egy taligán a Kelen-hegyről a mélybe taszítják. Vértanúsága erőt adó lesz a hitét követőknek. Halálának tanúja, a hegy a Gellért nevet viseli. Emlékének őre a 991 éve alapított, mai nevén Szeged- Csanádi Egyházmegye. A püspöki székesegyház óriás harangját 1927-ben a tiszteletére szentelték. Amikor megkondul, a nagy Püspökre is emlékeztet.