Csepegteti elrablásának részleteit Szabó Bálint

Szabó Bálint független szegedi önkormányzati képviselő, a Mindenki Szegedért Mozgalom alapítója február 14-én döbbenetes videóval jelentkezett a közösségi oldalán, amelyben nagyon súlyos állításokat fogalmazott meg egyebek mellett a városvezetésről és egy „szegedi oligarcháról”. Emellett rendszerváltásról beszélt Szegeden és boruló biliről, de részleteket csak másnap reggelre ígért. A sajtó azonban hiába várta, nem jelent meg a saját tájékoztatóján.

Szabó Bálint eltűnt, és csak aznap este találták meg Makó közelében. Arról, hogy az eltelt 15 órában mi történt, a politikus eddig keveset árult el, mostanáig. Szerdán a Karc FM-en arról beszélt, hogy állítása szerint a makói tanyavilágban, cipőfűzőjével egy villanyoszlophoz kötözve, szinte minden ruhájától megfosztva, egy égő szalmabálán tért magához.

– Az előzményekkel kapcsolatban annyit fontos megjegyezni, hogy a tervezett sajtótájékoztató előtti napokban többen is megfenyegettek.

Két szegedi nagyvállalkozó személyesen jelezte, hogy ha nem állok le, és őket is megemlítem a sajtótájékoztatón, akkor az orromra fognak koppintani. Február 12-én pedig, amikor egy temetésről jöttem haza Szegedre, leszorítottak az útról, és betereltek egy földútra, ahol elakadtam. Akárhányszor ki akartam szállni az autóból, eldördült egy-egy lövés. Telefonon kértem segítséget, és a terepjáró csak akkor ment el, amikor megjöttek az ismerőseim, az esetről bejelentést is tettem a rendőrségnek – mondta el az előzményekről a politikus.

Bezárták egy konténerbe

Szabó Bálint a fenyegetések ellenére nem mondta le a sajtótájékoztatót, és ahogy rendszerint szokott, február 15-én kora reggel is elment az újszegedi Erzsébet ligetbe futni. Ott azonban az elmondása szerint már két, maszkos-kapucnis férfi várta, akik azt közölték vele, hogy ha a családjának jót akar, akkor gyalog azonnal elindul Romániába. Ráparancsoltak, hogy tegye vissza a slusszkulcsot és a telefonját a kocsiba, utóbbit azonban észrevétlenül, a hangfelvevőt elindítva az autó mellé dobta.

A telefont – vélhetően a hangfelvétellel együtt – a rendőrség később lefoglalta.

Ezután, a korábbi fenyegetések miatt és a családját féltve, elindult a megadott útvonalon, Tápé felé haladt. Szavai szerint a két férfi, kellő távolságot tartva, követte, de volt, hogy megállt mellette egy fehér autó, és abból közölték az útvonalat. Emellett azt is megmondták neki, hogy ne álljon le senkivel beszélgetni. Ezután a Tiszán az M43-as autópálya hídján ment át, erről kamerafelvétel is van, majd a Maros-töltésen gyalogolt tovább.

– Ott találkoztam a helyi gátőrrel is, de az utasításoknak megfelelően nem álltam szóba vele. Ahogy sétáltam tovább, egyszer csak megjelent két rossz öltözetű ember a töltés tetején, akikről azt hittem, nem tartoznak a társasághoz, ezért futva menekültem előlük. Később, amikor újra találkoztunk, kiderült, hogy ők is tagjai a bandának. Akkor az erősebb egy valamilyen szerrel átitatott maszkot tett az arcomra, amitől elkábultam. Akkor tértem magamhoz, amikor belöktek egy szürke konténerépületbe.

Itt kezdtem el először igazán félni, hogy ez nemcsak egy „sétáltatás”, hanem itt meg is halhatok, akár megfagyhatok.

Ezért elkezdtem kiabálni, amire az egyik bántalmazni akart, de a másik azt mondta: „ne hülyéskedj, nem érünk hozzá egy ujjal sem” –emlékezett visszaSzabó.

Terepjáró platóján utazott

Ezután a képviselő emlékezete szerint a fejére egy zacskót húztak, és feltették egy terepjáró platójára, és néhány percet mentek így Makó irányába. Ott leszállították, majd mondták neki, hogy induljon el a város felé. Megtette, a két ember pedig tisztes távolságból követte. – Itt lett először elegem, és egy ponton, ahol kereszteztünk egy utat, leintettem egy fehér Dacia Dustert. Azt mondtam a sofőrnek, hogy szeretnék segítséget kérni, mert elraboltak.

A férfi azt mondta, hogy ez nagyon rossz ötlet volt, és menjek a dolgomra, majd elhajtott, valószínűleg ő is a csoporthoz tartozott.

Mentem tovább, de Makó határában, mivel nem ettem, nem ittam, annyira elfáradtam, hogy leültem egy fához. Azt mondta erre az egyik férfi, hogy menjek még egy darabig, aztán majd felvesznek. Erre bepánikoltam, hogy ez már nemcsak fenyegetés, hanem tényleg ki fognak csinálni. Ettől kezdve azon járt az eszem, hogy amint lehet, segítséget kérek. Közben, ahogy gyalogoltam, besötétedett – magyarázza a politikus.

„Nem akar meggyulladni a szalmabála”

A történet eddig is meglehetősen szürreális, de a java csak most jön. Szabót ugyanis újra elkábították, és arra ébredt, hogy hasal két szalmabálán, a lábait gumiabroncs kötötte gúzsba, és erős füstszagot érez.

– Hamar összeállt a kép, hogy az egyik férfi megpróbálja meggyújtani alattam a szalmabálát, de az nem fogott tüzet.

Erre leszállítottak, majd felszólítottak, hogy vetkőzzek alsógatyára, dobjaim a holmijaimat a tűzbe, és kössek a két csuklómra cipőfűzőt. Ezt megtettem. Ezután ismét bódító szert nyomtak az arcomba, majd lerántottak, és kikötöztek a közeli villanyoszlophoz, amibe a fejem bele is vertem. A szertől elkábultam, de még arra emlékszem, hogy az egyik férfi azt mondja: ha valamilyen csoda folytán kiszabadulok innen, eszembe ne jusson szólni a rendőrségnek, mert hamarabb visszaérnek a családomhoz, mint ahogy én Szegedre jutok.

Nem sokkal később a tűz már közel ért hozzám, és a könyökömben érzett erős fájdalomtól tértem magamhoz.

Valahogy kioldoztam a kezeimet, majd magamat, és egy szál alsógatyában az autópályához futottam. Átmásztam a vadkerítésen, és próbáltam segítséget kérni, de nem állt meg senki. Közben eljutottam a felüljáróig, és a bekötőúton próbáltam leinteni valakit, volt, hogy összekulcsolt kézzel le is térdeltem, de sokáig nem álltak meg. Végül két civil ruhás rendőr sietett a segítségemre. Ez a 15 órás borzalmam hiteles története – fogalmaz Szabó Bálint, aki az elmondása szerint a 15 óra alatt összesen hét emberrel találkozott. Egyikükre sem emlékszik korábbról, de kettőnek látta az arcát, őket egyértelműen felismerné.

(via: Magyar Nemzet)