Szegeden két éve, az ázsiai elefántház megnyitása óta gondoznak törpevidrákat, ez idő alatt több alomnyi kölyök is született, de a családalapító hím elpusztult. Azért, hogy új családot tudjanak alapítani, egy nőstény kivételével más állatkerteknek adták át a vidrákat, és elkezdték szervezni egy új hím fogadását. Végül a Kanári-szigeteken találták meg a megfelelő példányt, amely kétnapos repülőutat követőn érkezett meg Szegedre. Gyorsan alkalmazkodott új otthonához, és a karanténidőszak lejártával hamar össze is ismerkedett új párjával.
Az ázsiai kiskarmú vidra a legkisebb termetű vidrafaj. A vízi életmódhoz alkalmazkodott, áramvonalas, hengeres teste 40-60, hosszú lapított farka 25-30 centiméteres. Míg európai rokonának tömege gyakran meghaladja a tíz kilót, a törpevidra legfeljebb fele ekkorára nő meg. Életmódjuk is különbözik az európai vidrákétól: nappal aktívak, s nem magányosan, hanem 10-12 egyedből álló családi csoportokban élnek Délkelet-Ázsia sekély vízrendszereiben, édes- és sós vízben egyaránt.
Az élőhelyének elvesztése, a szennyezés és a vadászat egyre nagyobb mértékben veszélyezteti állományát, számuk az elmúlt harminc évben egyharmadával esett vissza, holott már korábban is védelmet élveztek. A vidrákat több helyen egzotikus háziállatként tartják, Japánban például léteznek vidra kávézók, ahol a látogatók szelfiket készíthetnek az állatokkal.
A törpevidrákat elsősorban Indonéziában és Thaiföldön fogják be, egy-egy bébividra ára akár kilencezer euró is lehet. Ezért a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény (CITES) kiterjesztéséről tartott genfi tanácskozáson tavaly megtiltották kereskedelmét.
(MTI)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.