Közélet

Trócsányi László szerint a jogászszakma számos kaput nyit meg a fiatalok előtt

Trócsányi László szerint a jogászszakma számos kaput nyit meg a fiatalok előtt

2020. október 10., szombat
Trócsányi László szerint a jogászszakma számos kaput nyit meg a fiatalok előtt

– Nemrég megválasztották a Magyar Jogász Egylet elnökévé, amely hazánk legpatinásabb és legnagyobb múltú jogászszervezete. Milyen sajátos története van a szervezetnek?
– Az egylet 1879-ben alakult meg, abban az időszakban, amikor a kiegyezés történt. A magyar jogásztársadalom tagjai, az ügyvédek, a bírák és az ügyészek ekkor érezték azt, hogy egy társaság létrehozásával fejleszthetik a magyar jogot, ugyanis ez az időszak egyben az osztrák jogtól való leválás időszaka is volt. 1880-tól folyamatosan voltak jogászegyleti értekezések, amelyek elsősorban a magyar jogpolitika és igazságügyi politika alakítását szolgálták. A jogászegylet lényegében mindig is világítótorony volt a magyar jogásztársadalomnak, a történelem során folyamatosan elismerték a szerepét. Utóbbit példázza, hogy még a Kádár-korszakban sem szüntették meg, bár akkoriban politikai ellenőrzés alatt állt, a kommunista rendszer ugyanis nem tűrte meg a független gondolkodást. Még ekkor is jelentek meg értékes tanulmányok, voltak értékes munkák, a szövetség megmaradt a tudományos szerepköre mellett. A rendszerváltozás, 1990 óta újra jellemzővé vált az MJE ideológiai érintetlensége és az aktív szerepvállalása, olyan elnökökkel az élen, mint Király Tibor, Máthé Gábor vagy Sárközy Tamás. Én magam azzal a céllal veszem át az elnöki szerepkört, hogy a tradíciókat tiszteletben tartsam, emellett pedig szeretnék új lendületet is vinni a szervezet működésébe. Új munkamódszerekre és megközelítésekre van szükség, különösen a mai, megváltozott körülmények között. Emiatt az egyletnek is át kell gondolnia, hogy miképp tud a 21. század kihívásainak megfelelni, hogyan tud részt venni a jog fejlesztésében és segíteni az igazságügyi politikát.

<...>

– Mit gondol, ma milyen a megítélése a jogászoknak? Utalt rá, hogy a jogászszakma töretlenül népszerű a fiatalok körében. Miben látja ennek okát?
– A megítéléssel kapcsolatban érzek némi ellentmondást. Egyrészről gyakran mondják a jogászokra, hogy paragrafusrágók, hogy ők az állandóan kiskapukat keresők. Egy pervesztes félnek vagy a vádlottnak nyilván nincsenek jó emlékei az ellenfél ügyvédjéről, az ügyészről vagy a bíróról. Másrészről tagadhatatlan, hogy a jogászszakma ma is az egyik legvonzóbb pálya, amely számos kaput nyit meg a fiatalok előtt. Manapság rendkívül sokan akarnak jogászok lenni. A kommunista rendszer politikai okokból nem szerette sem a jogot, sem a jogászokat, az ötvenes években a debreceni jogi karon beszüntették a jogi oktatást. Ezzel szemben ma fontos szerep a miénk, a jogász az élet minden területén szerepet vállalhat, ezért sem mindegy, hogy a társadalom mit gondol a jogászságról, milyen a beléjük vetett bizalom. Szintén a jogászegylet vállalásai közé tartozik, hogy a társadalomnak a jogászokról alkotott elképzelését helyre tegye. Célom lesz továbbá, hogy kialakítsunk új pályázati rendszereket a gyakorló jogászoknak, ugyanis ők azok, akik az igaz­ságügyi politikának érdemben segíteni tudnak. A fiatal jogászokat is meg kell szólítanunk, gyarapítani kell a gyakorló jogászok publiká­ciós lehetőségeit.

A teljes interjú ITT olvasható.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.