Tehermentesítenék a tanárokat

A lap szerint az Európai Unió következő fejlesztési ciklusára való felkészülés jegyében az Emberi Erőforrások Minisztériuma elkészítette a 2021 és 2030 közötti időszakra szólóköznevelési stratégiát. A dokumentum 14 beavatkozási irányt határoz meg az előttünk álló időszakra, egyebek mellett tovább javítanák a pedagógusok felkészültségét és megbecsültségét, kiterjesztenék az óvodáztatást, javítanák a gyerekek idegennyelv-tudását, a digitális kompetenciákat, a rászorulók hozzáférését, emellett tovább csökkentenék a korai iskolaelhagyók arányát is.

Több asszisztens kell

– Magyarország az elmúlt években gazdasági szempontból az Európai Unió egyik leggyorsabban növekvő országa volt, okkal bizakodunk abban, hogy a jelenlegi veszélyhelyzet leküzdése után újrainduló európai növekedésben is tartani tudjuk majd ezt a pozíciót – szögezi le a dokumentum, amely újabb infrastrukturális fejlesztéseket is előrevetít. Mint írják, a budapesti agglomerációban várhatóan folytatódik az érdemi népességnövekedés, vagyis az iskolai kapacitáshiány miatt új iskolák építése és bővítése várható a térségben. Elismerik, hogy a mindennapos testnevelés feltételei még mindig nem mindenhol adottak.

A kerettantervnek ráadásul része az úszásoktatás, ezért tanuszoda-fejlesztések várhatók, annak érdekében, hogy még ebben a kormányzati ciklusban legyen uszoda minden óvoda és iskola elérhető közelségében.

A stratégia rögzíti: rendszerszintű pedagógushiány nincs, ugyanakkor a tanárok munkáját támogató szakemberek, segítők nincsenek elegen, emiatt a tanároknak sok olyan feladatot kell elvégezniük, amely nem pedagógiai munka. Az iskolai étkezés szervezése és lebonyolítása, a hiányzásokkal kapcsolatos adminisztráció, a mérések, vizsgák és orvosi vizsgálatok szervezése vagy éppen a továbbtanulás adminisztrációja asszisztensekre is rábízható, akikből több kellene. Hozzáteszik, a középiskolák felsőbb évfolyamain akár tanulókat is be lehetne vonni bizonyos technikai asszisztensi feladatokba.

A dokumentum emlékeztet, hogy 2010 óta jelentősen nőtt a pedagógusok anyagi megbecsülése, ennek kapcsán ugyanakkor leszögezi, hogy figyelemmel kell lenni a pedagógusok átlagbérének és a diplomások átlagbérének viszonyára, valamint arra, hogy a bérek versenyképesek maradjanak.

Problémamegoldás és kreativitás

Szükséges a pedagógusok juttatási rendszerének fejlesztését is magában foglaló komplex motivációs eszközrendszer kialakítása – húzzák alá, hozzátéve: korszerűsíteni és bővíteni fogják a tanári továbbképzések kínálatát, megerősítik a tanfelügyeletet is, hogy az ne csak egy formális eljárás legyen, hanem ténylegesen szolgálja a rendszer fejlődését. Növelnék a szaktanácsadók létszámát, a folyamatos fejlődés elősegítése érdekében pedig lehetővé tennék, hogy szükség esetén a már dolgozó pedagógusok térítésmentesen vehessenek fel újabb szakokat. Nagyobb gondot fordítanak az intézményvezetők, igazgatók kiválasztására és felkészítésére is.

A tanulók fejlesztése kapcsán kiemelik, hogy a korábbinál jobban kell összpontosítani a kreativitás, a problémamegoldás, a mérlegelési képesség javítására. Javítani szükséges továbbá az idegennyelv-oktatást, az etika, illetve a hit- és erkölcstan oktatását, emellett az iskolából tartós gyógykezelés miatt kieső gyerekek köznevelési ellátását.

Az érettségi feltételéül szabott ötvenórás közösségi szolgálat kapcsán a stratégia rámutat: a jövőben jobban oda kell figyelni arra, hogy a diákok olyan tevékenységet válasszanak, amely társadalmilag tényleg hasznos. A 2012-ben bevezetett kritériummal az volt a kormány célja, hogy a fiatalokat önkéntességre neveljék, valamint ösztönözzék a tolerancia kialakulását, és növeljék a diákok állampolgári aktivitását. A témában készült jelentés szerint ugyanakkor a diákok elvégzik ugyan a feladatot, de ez sokszor kimerül az iskolai rendezvényeken való segédkezésben vagy olyasmiben, amely egyébként is része lenne az iskola életének.

Külhoni fiatalok

A stratégia kitér arra, hogy az idén megújított nemzeti alaptanterv elkötelezett a hazafiasság, az egészségtudatosság, a családi életre nevelés és a korszerű tanulási környezet megteremtése iránt, de mint kiemelik: a tartalmi szabályozók felülvizsgálata folytatódik, hogy a rendszer megfelelhessen a XXI. század változó kihívásainak, a pedagógusok, a tanulók, a szülők igényeinek, és javulhassanak a nemzetközi mérési eredmények.

Fokozottabban segítenék a következő évek során a külhoni magyar fiatalokat is.

Ez nagy kihívás, mert jelentős létszámról van szó: csaknem ötvenezer óvodás, 150 ezer általános iskolás és több mint 126 ezer középiskolás látogatja a határainkon kívül a magyar tanítási nyelvű intézményeket.

A dokumentum szerint a köznevelés 2030-ban a nevelés és oktatás egyensúlyát megteremtő, méltányos közszolgálat lesz, amely a felkészült és megbecsült pedagógusok közreműködésével, korszerű pedagógiai módszerek alkalmazásával és modern infrastruktúrával teszi lehetővé a magyar gyermekeknek, hogy felkészüljenek a XXI. század társadalmi, munkaerőpiaci, technológiai kihívásaira, megteremtve ezzel a nemzet hosszú távú fejlődésének alapját.