Olvasónk három részben fejti ki a véleményét a Tisza-part fejlesztéséről. Íme a második rész. Az első részt IDE KATTINTVA lehet elolvasni.

Szedett-vedett ötletek, átgondolatlan tervezés és kellemetlen rakpartlezárás helyett mi, szegediek tegyük a Tisza-partot a város valódi főutcájává! Cikksorozatunk második része.

Munkahelyteremtés a szegedi vállalkozásokkal, fenntartható zöldturizmus, élhető zöld park, sportoló város, sportfőutca, értékeinket őrző városkarakter. Ezek voltak a Tisza-parti tézisek korábbi cikkünkben – annak alappillérei, hogy hogyan adjuk vissza a Tisza-partot a szegedieknek a Városháza tornyából letekintő Botkától és a zölddé vált, de lila momentumosoktól. A szegedi civilek évtizedek óta azért küzdenek, hogy a döntéshozók meghallják a hangjukat: legyen a Tisza Szeged valódi főutcája!

Elhanyagolt, de értékes folyópart és közpark

A Tisza hullámterének

tulajdonosi szerkezete széttagolt

, legnagyobb tulajdonos a magyar állam, amely a vízügy, a nemzeti park és az erdőkezelő kezelésébe adta a területet, nekik nem feladatuk a területfejlesztés.

Nincs turisztikai koordináló szervezet, az önkormányzati forrás nem elegendő.

A terület külső elérhetősége a környező városrészekből kielégítő, hiszen a Tisza központi helyet foglal el a város életében.

A hullámtérben, illetve a gáton a gyalogos és kerékpáros, valamint a vízi útvonalak hiányosak.

A turisztika a Széchenyi tér–Kárász utca tengelyen koncentrálódik, ennek diverzifikációjára lenne lehetőség megfelelő infrastruktúra és tematikus élménycsomagok kialakításával, a zöldturizmus erősítésével, együttműködve a környező településekkel, akár határon átnyúló együttműködési keretben is.

A vállalkozók számára a Tisza-parti beruházások ösztönzők hiányában nem térülnek meg, hiányzik a koordináció és a forrás.

Ez a nagy és összefüggő, mégis településképi karakterében eltérő zöldfelület nem kapcsolódik be egészen a szegediek mindennapjaiba.

Hiányos a turisztikai infrastruktúra, nincsenek fogadóépületek, minőségi szállások, közművesítés, úthálózat és a parkolás sem megoldott.

Azonban erős tájképi, kultúrtörténeti, természetvédelmi értékekben, rendezvényekben gazdag Szeged. Azonban ha megvan a szándék és az akarat, akkor megfelelő intézkedésekkel a Tisza a város főutcájává válhat – eltérő karakterű területek esetén eltérő beavatkozásokkal.

Hogyan lenne fejleszthető a szegedi oldal?

Elsőként a rakpart meghosszabbítását kell kijelölnünk a leendő déli Tisza-híd és a Vízitelep között – hogy egy elegáns karakterű zöld sportfőutca jöjjön létre a kézilabda-Európa-bajnokságra és az új fedett uszoda átadására. Közművekkel, közvilágítással, műszaki és rekreációs-turisztikai infrastruktúrával, kikötőbakokkal, a part mentén vezetett gyalogos- és kerékpárúttal. Rendezzék a hullámtér terepviszonyait a lefolyó vizek, kisebb lagúnák megszüntetése érdekében.

• Boszorkánysziget: az egyetem és a vállalkozások rekreációs és sportterülete

A Boszorkánysziget természeti és kultúrtörténeti különlegességét nevében is őrzi: a hullámtér ezen szakasza a boszorkánypereket idézi. Ennek megfelelően legyen kialakítva egy kora újkori tematikus élménypark, amely alsóvárosi helytörténeti attrakcióként szolgál a Mátyás téri templom és az alsóvárosi Tájház mellett. A Boszorkánysziget másik, természetéből fakadó funkciója egy terepkerékpáros versenypálya kialakítása lenne. A Boszorkánysziget végén, az árvízi emlékműnél tematikus játszópark alakulhatna ki a szegedi kisgyermekes családok számára.

• Belvárosi rakpart: Szeged szíve, szeretjük!

A Klinikasor és a Roosevelt tér előtti rakpart a szállodahajók és lakóhajók fogadóteréül szolgálhat. Gazdasági ösztönzőkkel kell segíteni a szállodahajók vonzását, amelyek a konferencia- és hivatásturizmus célpontjául szolgálhatnak az egyetemmel együttműködve. A Tisza közelebb hozását a lakosokhoz és a turistákhoz segítené egy gyalogos- és kerékpárút kialakítása közvetlenül a közút mellett, annak szintjében, a Tisza partján. A Stefánia előtti rakparti szakasz élettel telítése nem valósulhat meg minden érdekelt fél bevonása nélkül. Meg kell vizsgálni, hogy mennyire térülne meg és lenne reális üzleti szempontból, ha a lépcsősoron éttermek, koktélozók kerülnének kialakításra exkluzív élményt nyújtva Szeged vendégeinek. Ehhez azonban hiányzik a zöldinfrastruktúra kialakítása: fásítás, árnyékolók, teraszok. A megfelelően kiépített hajóállomás menetrendszerű városnéző hajó indulási és érkezési pontja lehet. A kishajó a főbb helytörténeti, gasztronómiai, üdülési pontokon megállva rendkívüli élménycsomagot nyújtana a látogatóknak.

• Felső-Tisza-part: lakópart, sportpark, FOKA-part

A partfal alatt, a rakpart folytatásaként jöjjön létre ez szervizút, ami egyben gyalogos és kerékpáros útként is funkcionál. Emellett közvetlenül a part mentén épüljön ki egy parti sétány, ami rálátást nyújt a Tiszára. Mindez egészen a Vízitelepig, az Ökokikötőig futna megfelelő infrastruktúrával kiépítve.

Lakópart:

Az IH és a Bertalan híd között lakóhajók sorakoznak. Vonjuk be a tulajdonosokat is abba, hogy hogyan tudnánk kialakítani egy kisebb rendezvényekre is alkalmas partoldalt az IH aktív részvételével. A kiszélesedő partvonal melletti részen, a sóház előtt ismét tematikus helytörténeti-gasztronómiai élményparkkal mutatnánk be a Pick szalámi, a szegedi paprika és a Maroson érkezett só történetét, jelentőségét interaktív formában.

Felső-Tisza-parti sportpark:

A civilek régóta szeretnék, hogy rekreációs és sportfunkcióval teljen meg a terület. Erre lehetőséget teremt a felkészülés a kézilabda-Eb-re. A hullámtéri erdőben futópálya segítené leginkább a felsővárosi lakosok feltöltődését. A Bertalan híd alatti fedett területnek sem hajléktalanok tanyájának, hanem rekreációs területnek kellene lennie. A partfal rekonstrukciója ezen a részen még nem kezdődött el, de ebben is a lehetőséget látjuk galériaház kialakítására, ami szolgáltatásokat nyújtana a fellendülő felsővárosi városrész lakosainak, egyben sportszálló is működne benne. A fatelepből megmaradt kis favontató híd ipartörténeti emlék – de legyen több hasonló gyalogos lejáró a partra a sport-szolgáltatóházból.

FOKA-part:

A FOKA-n jöjjön létre strand ahhoz méltó infrastruktúrával a Vízitelep és a Horthy úszóház közötti területen. Az erdővel nem borított füves réten nyáron strandsportok, télen hullámtéri korcsolyapálya kapnának helyet. A folyós temetkezésnek és a kutyásoknak is meg kell találni, hagyni a funkcióját. Legyen beach party, mint a Balaton partján, ösztönözzük a turisztikai vállalkozások települését!

• Üdülőterületek: Szeged Aranypartja

A Sárga és a Tiszavirág üdülőtelep többet érdemel! A fejlesztések azonban csak a közérdek, társadalmi célok mentén történhetnek, minden szegedi meghallgatásával. Teljes közterületi, köztéri revitalizációra, megújulásra van szükség az üdülőtelepeken. Ösztönzőkkel segítsük a magánházak megújulását, árvízálló floating home-ok kialakítását. Folytatódjon a parti sétány a Víziteleptől, és a gát legyen a kerékpárosoké és a futóké. A strand könnyebb megközelítését érdemes lenne elősegíteni az egykori komp felől a téli kikötő funkcióváltásával.

Milyen lenne az újszegedi hullámtér? Sorozatunk következő részében folytatjuk.

Mayer Balázs