Közélet

Vitatott körülmények között módosítaná alapszabályát az MSZP

Vitatott körülmények között módosítaná alapszabályát az MSZP

2020. május 29., péntek
Vitatott körülmények között módosítaná alapszabályát az MSZP

Az MSZP elnöksége jelenlét nélküli távszavazással módosítaná a párt alapszabályát, amely lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, és kivételes hatalommal ruházná fel a vezetést. A párt több prominense szerint azonban a jelenlegi alapszabály nem teszi lehetővé egy elektronikus kongresszus megtartását, ami így jogellenes lenne – értesült a Magyar Nemzet. A lap információi szerint az MSZP megyei vezetőinek többsége azt szeretné, ha Mesterházy Attila volt elnök is indulna a ­várhatóan ősszel esedékes tisztújításon.

Hamarosan lejár az MSZP vezetésének kétéves mandátuma, ami újra felszínre hozta a párton belüli feszültségeket. A szocialisták eredetileg március­ban, majd májusban tartottak volna kongresszust, az elsőn az alapszabályukat akarták módosítani, a másodikon pedig tisztújítást tartottak volna, ám a koronavírus ­miatti veszélyhelyzet felülírta terveiket. A Magyar Nemzet értesülései szerint az MSZP elnöksége azonban július közepéig mindenképpen meg akarja valósítani a párt alapszabályának módosítását, ennek érdekében elektronikus módon tartanák meg a kongresszust, ahol jelenlét nélküli távszavazással döntenének a tervekről. Számos szocialista prominens ugyanakkor arra hívta fel a Magyar Nemzet figyelmét, hogy a párt jelenlegi alapszabálya nem teszi lehetővé egy elektronikus kongresszus megtartását. Elmondásuk szerint bár az új alapszabály-tervezetben már számolnának ilyen lehetőséggel, az még nincs elfogadva. Tény, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése ellenére az MSZP elnöksége mindenáron meg akarta tartani a márciusi kongresszust, amit viszont nem elektronikus módon, hanem nyílt téren bonyolítottak volna le – a halasztásról végül a párton belüli tiltakozás miatt döntöttek. A jelenlét nélküli távszavazás jogszerűségének kérdése azért is érdekes, mert a lap információi szerint a küldöttek már áprilisban ilyen módon szavaztak arról, hogy a veszélyhelyzet miatt kialakult, exlex állapotra való tekintettel az MSZP vezetése július 20-ig megtarthatja mandátumát és gyakorolhatja jogait.

Nem véletlen egyébként, hogy az elnökség mindenáron túl akar esni az alapszabály-módosításon, az ugyanis lehetővé tenné a társelnöki rendszer bevezetését, továbbá az eddigiekhez képest jóval nagyobb jogkört biztosítana számára a szövetségi politika meghatározásában – mindezt a kongresszus és a választmány, azaz a szocialisták hierarchiájában közel az elnökség súlyával azonos testületek háttérbe szorításával.

A társelnöki rendszer elfogadásával jelen állás szerint Tóth Bertalan és Kunhalmi Ágnes vezetheti majd az ­MSZP-t, azaz a jelenlegi vezetés szinte bebetonozná magát a 2022-es országgyűlési választásig. Ez sokaknak nem tetszik a pártban, amelynek 2010 óta tartó folyamatos lejtmenete Tóth vezetése óta elérte eddigi mélypontját: a legutóbbi felmérés szerint 4,4 százalékos támogatottságukkal a szocialisták nem jutnának be az Országgyűlésbe. Információink szerint éppen ezért az MSZP megyei vezetőinek többsége azt szeretné, ha Mesterházy Attila volt elnök is indulna az ősszel esedékes tisztújító kongresszuson. Emlékezetes: a 2018-as áprilisi választáson elszenvedett katasztrofális választási veresége után az MSZP akkori teljes vezetése lemondott, majd a júniu­si tisztújító kongresszuson Tóth Bertalan nagyon szűken nyert, mindössze 54 százalékot szerzett Mesterházy 46 százalékával szemben.

(Kiemelt kép: Koszticsák Szilárd/MTI)

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.