Létrejöhet a szegedi lézeres kutatóközpontot működtető konzorcium

Benyújtották a szegedi lézeres kutatóközpont, az ELI-ALPS-ot a jövőben működtető nemzetközi konzorcium létrehozásáról szóló kérelmet Brüsszelben - tájékoztatta az intézmény az MTI-t.

A közlemény szerint a tudomány fejlődésének következménye, hogy a tudományos nagyberendezések beruházási költségei olyan mértékben megnőnek, hogy ezek előteremtéséhez elengedhetetlenek a nemzetközi együttműködések. Az Európai Unióban ezért hozták létre az európai kutatási infrastruktúra konzorcium (European Research Infrastructure Consortium - ERIC) formát, ami arra szolgál, hogy jogi-adminisztratív keretet biztosítson az adott nagyberendezés nemzetközi működtetéséhez. A szegedi ELI-ALPS mellett a csehországi és romániai társintézményeket egybefogó ELI-projekt (Extreme Light Infrastructure) szempontjából fontos lépés, hogy pénteken a koordinációval megbízott cseh szakemberek Csehország, Magyarország, Olaszország és Litvánia, mint alapító tagok képviseletében Brüsszelben benyújtották az ELI-ERIC megalapítására vonatkozó kérelmet. "Ez a kérvény, egy tervezéssel és építéssel eltöltött évtized után, igen fontos mérföldkő" - kommentálta az eseményt Prágában Allen Weeks, az ELI Delivery Consortium főigazgatója. "Így végre lehetőség lesz arra, hogy megalakítandó konzorcium koordinálja a közös felhasználói programokat és a technikai működést" - tette hozzá a szakember. Az ELI több szempontból is első. Nemcsak a benne működő berendezések egyedülállóak, hanem ez az első tudományos nagyberendezés, amelyet újonnan csatlakozott uniós tagállamokban alakítanak ki, és ez az első elosztott infrastruktúra, ami nem egy földrajzi helyen, hanem egyenrangú létesítményekként több országban épül. Ez utóbbi különösen indokolja a konzorcium létrehozását, hiszen a több telephely ellenére a felhasználói közösség számára az ELI-nek egységesen kell megjelennie. A kérelem benyújtásának időpontja szimbolikus, mivel az ELI-ERIC megalakítása éppen a lézerek felfedezésének 60. évfordulóján kapott hivatalos formát. A vezető európai lézerfizikusok, köztük Gerard Mourou - aki az ELI-hez is nélkülözhetetlen felfedezéséért 2018-ban Nobel-díjat kapott - kezdeményezésére megfogalmazódott ELI-projekt fő célja az, hogy a következő évtizedben meghatározó módon járuljon hozzá a lézerfizika fejlődéséhez - áll a közleményben.

(MTI)