Marketinggel kapcsolatos tévhiteket oszlattak el az egyetemen

Az Eötvös Esték február 25-i vendége Dr. Prónay Szabolcs, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense 3+1 marketing tévhitet igyekezett eloszlatni a hallgatóság körében. Előadásából kiderült, hogy a kérdőívezésen kívül milyen más módszerek léteznek a piac feltérképezésére és az, hogy a fogyasztók nem ismerik az árakat.

– Elég sokan

a marketinget egy kreatív, ötletes reklámozásnak tekintik. Ez pedig egy tévhit

– hangsúlyozta Dr. Prónay Szabolcs. A GTK oktatója állítását a mókus és a patkány esetével is igazolta. – A két állat nagyon hasonló, de más kép él róluk az ember fejében. A mókust aranyosnak, szorgosnak nézzük, a patkányt viszont negatívan ítéljük meg, pedig valójában nincs nagy különbség e két állat között – fogalmazott. Az előadásból kiderült, hogy a marketingnek az a lényege, hogy rájöjjön az adott cég, mi az az egyedi érték, amit a fogyasztó valójában akar, és amit e cég tud neki nyújtani. Erre a fúrógép példáját hozta a szakember. – Nem magát a gépet adja el a gyártó cég, hanem a lyukat, hiszen a fogyasztónak arra van szüksége – emelte ki.

A második sztereotípia az, hogy a piackutatás kérdőívezést jelent.

Ezen a módszeren kívül számos más lehetőség is létezik a piac feltérképezésre – derült ki az előadásból. Ilyen például a szemkamerás teszt, ahol egy hőtérképen látható, hogy a vásárló hol nézte meg a hirdetést. Ez ma már nem is drága elemzési mód, viszont hazai kis cégek körében még mindig nem túlságosan elterjedt. Többféle, akár ingyenesen elérhető piackutatási módszer is van már, melyeket mi magunk is elérhetünk. Többek között a Google Analytics, a Google Trends, a Facebook Analytics, a Hotjar vagy a Capturly. – A piackutatás összeségében azt jelenti, hogy igyekszem megválaszolni egy problémát, melyhez van egy halom adatom. A kérdés az, hogy jól tudom-e ezeket használni – hangzott el az előadáson.

A harmadik tévhit, hogy a fogyasztók olcsón akarnak vásárolni

. Ha van egy adott termék, amit meg lehet venni drágábban is, akkor a fogyasztók úgy gondolják, hogy ha drágább, akkor az jobb minőségű, jobb tulajdonságokkal bír, tehát összekötik a minőséget az árral. Van olyan eset is, hogy egy presztízs terméket sem a jobb minőség miatt vásárolnak meg, hanem azért, hogy megmutassák a külvilágnak, hogy egy drága dolgot is megengedhetnek maguknak – tudtuk meg. Az előadó példákon keresztül azt is bemutatta, hogy a fogyasztók nem tudják, hogy mi az olcsó. Egy szupermarket online áruházában lévő termékek árára kellett tippelni, a feladatból az is kiderült, hogy maga az előadás hallgatósága sincs tisztában egy-egy élelmiszer árával. – A fogyasztók nem ismerik az árakat. Ők tőlünk várják, hogy mondjuk meg, hogy ez most jó ár vagy nem. Az eladótól várják, hogy mondja meg – emelte ki a GTK oktatója.

A negyedik sztereotípia, hogy a fogyasztók kedvelik az újdonságot.

Dr. Prónay Szabolcs elmondta, hogy az innovációk elenyésző százaléka az, ami a harmadik évét megéli. – A fogyasztók általában gyanakvók az újjal szemben. Szeretik a régit. A fogyasztók körülbelül háromszorosan túlértékelik a régit, míg a cégek körülbelül háromszorosan túlértékelik a saját innovációjukat. Ez összeszorzódik és ez a kilencszeres csapda okozza azt a feltételezést, hogy a fogyasztók vágynak az adott újdonságra. Ez nem így van, a fogyasztók gyakran nem akarnak változtatni a szokásaikon – hangsúlyozta a GTK oktatója. Az Eötvös Esték következő vendége március 3-án Palatinus Zsolt lesz, aki

A negyedik törvény: az entrópia növelése

címmel tart előadást.

(Forrás: SZTE)