Brutálisan emelkednek a közterület-használati díjak
Emeli a közterület-használati díjakat az önkormányzat, erről a decemberi közgyűlésen döntött a grémium. A 2020-as szezon kezdetétől már 1250 forintot kell fizetnie a vendéglátósoknak a teraszok után négyzetméterenként. Szécsényi Rózsa alpolgármester azzal indokolta az emelést, hogy évtizedek óta nem nyúltak a rendelethez, ezzel a módosítással viszont 2023-ra utolérhetik a szegedi árak Miskolcot és Pécset is.
Az új tarifák szerint az idegenforgalmi időszakban – tehát május 1. és szeptember 30. között – nettó 1250 forintot kell fizetni négyzetméterenként. Idegenforgalmi időszakon kívül, azaz október 1. és április 30. között viszont nettó 900 forintot kell fizetni. Ez azonban csak az idei évre érvényes, 2024-ig az idegenforgalmi időszakban felszámolt tarifát 3750 forintra emeli az önkormányzat, ezen kívül 2700-at kell fizetni négyzetméterenként. Botka László polgármester a decemberi közgyűlés jegyzőkönyve szerint azt magyarázta, hogy 2020-ban nem lehet 1999-es árakat alkalmazni, mert a vendéglátósok sem azzal dolgoznak, majd arra is kitért, számos turistacsalogató rendezvényt tartanak a városban.
"Ebből a szempontból természetesen egy közös érdek van. Azt tapasztalja a vállalkozók jelentős részénél, hogy ezt megértik és elfogadják, és az a gyakorlat, hogy nem egy évre, hanem öt évre – csökkenő mértékű emeléssel – határozzák meg a díjakat, az mindenképpen egy vállalkozóbarát hozzáállás" – szerepel az ülés jegyzőkönyvében.
– A legnagyobb probléma, hogy a magas bérleti díjak mögött nincsen szolgáltatás – fakadt ki egy vendéglátós, aki neve eltitkolását kérte, mert retorziótól tart. – Attól, hogyfizetek teraszdíjat, az ingatlanom négyzetméterét ugyanúgy kifizetem, de oda nyáron nem fog beülni senki, ezért azt a bérleti díjat nem termelem ki – fogalmazott a vendéglátós, aki szerint ezért a teraszbérlés luxus. – Nem fogják kifizetni, be fognak zárni a vendéglátóhelyek vagy nem lesz teraszuk.
Az nem szolgáltatás, hogy fizetek azért, hogy ott lehessek, mert a város agyba-főbe rendezi a gasztrofesztiválokat, amik elveszik tőlem a vendéget. Így nincs értelme havonta 150-200 ezer forintot fizetni, mert semmit nem kapok érte – foglalt állást.
Megszólalónk aggályosnak tartja, hogy sorra zárnak be a vendéglátóhelyek a Kölcsey utcán, szerinte a Kárász utcán végig teraszoknak és vendéglátóhelyeknek kellene lenni nyáron, ez azonban az önkormányzat hozzáállása miatt sosem lesz így. – Ezt az emelést mindenki tovább fogja számlázni a vendégnek, a vendég meg csak panaszkodni tud majd – jelentette ki. – Nem fogunk tudni utánamenni az áraknak ezekkel az emelésekkel, hatalmas hasalások jönnek majd – állítja, de azt hozzáteszi, az első lépcsőt még benyelik majd a vendéglátósok.
Chovanecz Kata fideszes önkormányzati képviselő számos más szempontot is felfedezett a rendelet kapcsán. A képviselőnő szerint ugyanis az övezettek nincsenek jól meghatározva. – Az első körzet a nagykörúton belül van. Vagyis a Kárász utcai vendéglátós ugyanakkora négyzetméterárat fizet, mint a nagykörúti. Valószínűsíthető, hogy nagyobb a forgalom a sétálóutcán, mint a nagykörúton – magyarázta.
Szerinte hibás Szécsényi Rózsa érvelése, ugyanis az alpolgármester által felvázolt számok – Miskolcé és Pécsé – ugyanis azzal érvelt az alpolgármester a közgyűlésen, hogy Szeged 2023-ra fogja utolérni a nagyvárosok 2019-ben alkalmazott díjszabását.
A borsodi megyeszékhelyen a közterület-használatért 2019-ben naponta 30 forintot kérnek el négyzetméterenként, tehát havonta 840 és 930 forint közötti összeget kell fizetni egy négyzetméter után és nincs meghatározva idegenforgalmi szezonon kívüli időszak. Pécsett a szegedihez hasonlóan van idegenforgalmi szezon és azon kívüli időszak, illetve díj is: előbbi havonta 1250 forint négyzetméterenként, utóbbi azonban 440 forint négyzetméterenként havonta. Összehasonlításképp a 2023-as nettó díj Szegeden idegenforgalmi időszakban 3125 forint, azon kívül 2250 az első övezetben. – Pécsen létezik fokozottan kiemelt közterület, illetve kiemelt közterület is, melyet az ottani rendelet utcanév alapján is megnevez, Miskolcon pedig az első övezetbe kizárólag a belváros, valamint Lillafüred és a Diósgyőri Vár közvetlen környéke tartozik, ami véleményem szerint igazságosabb és vállalkozóbarátabb felosztás, mint a szegedi – kommentálta az emelést Chovanecz Kata.
