Három magyar képviselőt választottak szakbizottsági alelnöknek az Európai Parlamentben

Az Európai Parlament szakbizottságai szerdai alakuló ülésükön három magyar képviselőt, Deutsch Tamás és Gál Kinga fideszes EP-képviselőket, valamint Ujhelyi István szocialista képviselőt választották meg EP-bizottsági alelnöki posztokra - közölte az uniós parlament szerdán.

A tájékoztatás szerint Deutsch Tamás a költségvetés-ellenőrző bizottság (CONT) negyedik alelnöke lett, Gál Kingát a biztonság- és védelempolitikáért felelős szakbizottság (SEDE) második alelnökének választották, Ujhelyi István szocialista képviselő pedig az EP közlekedéssel és idegenforgalommal foglalkozó szakbizottsága (TRAN) harmadik alelnökének nevezték ki. A képviselők több szakbizottság esetében is későbbre halasztották az alelnökökről szóló szavazást, így egyebek mellett Trócsányi László (alkotmányos ügyekkel foglalkozó bizottság, AFCO), Bocskor Andrea (kulturális és oktatásügyi bizottság, CULT) és Hidvéghi Balázs (állampolgári jogi, belügyi bizottság, LIBE) fideszes EP-képviselők alelnöki jelöléséről is.

Az Európai Parlament eljárási szabályzata vonatkozó cikke alapján az EP plenáris ülése - a házbizottságként működő, úgynevezett Elnökök Értekezletének javaslata alapján - határozza meg az egyes bizottságok alelnökeinek a számát.Egy parlamenti szakbizottságnak jellemzően négy alelnöke van. A szabályzat szerint az egyes bizottságok elnökségének a parlamenti erőviszonyokat kell tükröznie. Nem lehetséges például csak nőkből, vagy csak férfiakból álló elnökséget felállítani, vagy nem jöhet az egyes bizottságok összes alelnöke egyetlen tagállamból.

Az alelnököket egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a megszerzett szavazatok számának sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, az elsővel megegyező feltételek mellett egy második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Ha szükséges lenne harmadik forduló is, annak során relatív többség is elegendő a fennmaradó tisztségek betöltésére. Szavazategyenlőség esetén az idősebb jelölteket nyilvánítják megválasztottnak. Az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével, szavazategyenlőség esetén pedig koruk szerint alakul. Ha az alelnökválasztás közfelkiáltással történik, titkos szavazást kell tartani az alelnökök rangsorának meghatározására. Az Európai Parlamentnek 22 állandó bizottsága van. Ezek sorrendben: külügyi (AFET), emberi jogi (DROI), biztonság- és védelempolitikai (SEDE), fejlesztési (DEVE), nemzetközi kereskedelmi (INTA), költségevési (BUDG), költségvetés-ellenőrzési (CONT), továbbá a gazdasági és monetáris ügyekkel (ECON), foglalkoztatási és szociális ügyekkel (EMPL), környezetvédelemmel, közegészségüggyel és élelmiszer-biztonsággal (ENVI), ipar, kutatás és energiaüggyel (ITRE) foglalkozó szakbizottságok, valamint a belső piacért és fogyasztóvédelemért (IMCO), a közlekedésért és idegenforgalomért (TRAN), a regionális fejlesztésekért (REGI), a mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért (AGRI), a halászatért (PECH), a kultúráért és oktatásért (CULT), a jogi ügyekért (JURI), továbbá az állampolgári jogokért, és a bel- és igazságügyért (LIBE), az alkotmányos ügyekért (AFCO), a nők jogaiért és az esélyegyenlőségért (FEMM) felelős bizottságok, valamint a petíciós bizottság (PETI).

(MTI)