Sorozatunk legújabb részében a Mátyás tér több mint 500 éves ékkövét mutatjuk be.
A több mint 500 éves alsóvárosi ferences templom és kolostor a Pannonhalmi Bencés Főapátság után Magyarország második legrégibb, ilyen jellegű épületegyüttese. Talán kevesen tudják, hogy egy 17. századbeli feljegyzés szerint az alsóvárosi templom volt a legszebb keresztény templom a török birodalomban.
Az alsóvárosi templomot 15. század második felében kezdték építeni. A templom több periódusban épült fel. Az első szakaszban újjáépítették a 13. század eleji Szent Péter-templom – az alsóvárosi ferences templom elődjének – épületét. A feltételezések szerint a második építési szakasz során alakították ki a közepén háromhajós csarnoktemplomot, amely valószínűleg a Szent Péter-templom falainak felhasználásával épült.
A harmadik periódus a 15–16. század fordulójára lehető, ekkor a ferencesek a régi kórust és a szentélyt lebontották, és a helyére egy nagyobbat építettek. Az építést 1503-ban fejezték be, amelyet a hajó főpárkánya alatt mindkét oldalon egy-egy kőtáblás felirat jelez. 1509. augusztus 5-én szentelték fel a templomot a – római Santa Maria Maggiore nyomán – Havas Boldogasszony tiszteletére. A ferences templom tornyát már a középkorban elkezdték építeni, de csak a barokk időkben fejezték be. A templomtorony 1783-ra, a sisakja csak 1827-re készült el.
A török hódoltság alatt nehéz feladatnak bizonyult a templom és a kolostor karbantartása. A törökök vallási okokból nem engedték új templom és kolostor építését, ezért a barátok csak engedéllyel tudtak kisebb-nagyobb javításokat végezni a templomon. A javítások feltétele az volt, hogy a templomot és a kolostort nem építik tovább és a régi alapnak megfelelően javítják ki. Ennek ellenére egy 17. századi feljegyzés szerint az alsóvárosi templom volt a török birodalom legszebb keresztény temploma.
A templom elválaszthatatlan részét képezi a mellette található kolostor, amelyet egy 1459-es feljegyzésben említenek először. A rendház a mai formáját a 18. században nyerte el. A kolostor a török hódoltság alatt sem néptelenedett el, de mivel a környéken más papok nem éltek, ezért a szegedi barátok jártak ki a környékbeli falvakba is misézni. Az államszocializmus idején elvették az egyháztól és szociális otthonként működött, ez idő alatt meglehetősen lepusztult. A rendszerváltást követően visszakapta a Magyarországon újraalakult rend, és a mai napig is több tucat szerzetes lakja.
(Forrás: Bálint Sándor: Szeged-Alsóváros. Templom és társadalom)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.