Múltidéző 36. rész: A szegedi a világ negyedik legnagyobb zsinagógája
A 116 éves szegedi Új zsinagóga a budapesti Dohány utcai után Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsidó imaháza. Szeged egyik legjelentősebb műemlékét 2017-ben 950 millió forintos kormányzati támogatásból felújították.
A zsinagóga története
A 19. század végére a szegedi zsidó hitközség kinőtte régi zsinagógáját, ezért egy új nagy templomot terveztek, melynek építésére 1900-ban kaptak engedélyt. Az 1900 és 1902 között Baumhorn Lipót tervei alapján épült, méreteit tekintve 48 m hosszú, 35 m széles, 48,6 m magas templom, a Dohány utcai után Magyarország második és egyben a világ negyedik legnagyobb zsinagógája. A templom stílusát tekintve eklektikus, melyen számtalan építészeti stílusirányzat megjelenik, többek között a szecesszió, a mór-arab-mediterrán, a barokk, a gótikus, valamint a román stíluselemek formajegyei is.
A zsinagóga legszebb része a kupolabelső, amely a világot szimbolizálja. A templom másik ékessége az oltárfal, amelyen a második jeruzsálemi Szentély hatása érezhető, szerkezetileg modenai beosztást mutat. Az oltár aranyozott fehérségét a kórus kék színezése még jobban kiemeli. A tóraolvasó márványasztal záróköve, amely a templom építésének a leírását takarta, jeruzsálemi márványból van.
A szegedi Régi Zsinagóga épületét a Lipovszky, Herik és József tervezték. A Hajnóczy utcai imahelyet 1843. május 19-én avatták fel. A viszonylag jó állapotban fennmaradt templom Szeged egyik legszebb klasszicista stílusú műemléke.
A gettó központja
A II. világháború alatt a zsinagóga volt a városban kialakított gettó központja, az épületet raktárként használták, oda gyűjtötték össze a deportáltak értékeit. A világégést követően a visszatért zsidók egy része megkezdte saját és a közösség életének újraépítését. 1947-ben felavatták a zsinagóga előterében a Mártírok Emlékcsarnokát, ahol 1900 név olvasható a márványtáblákon. Egy másik tábla a 3000 elhurcolt délvidéki mártírnak állít emléket, míg egy harmadik a Kistelekről elhurcoltak nevét tartalmazza.
Nagyszabású rekonstrukció
2014-ben a Holokauszt Emlékév keretében, a Miniszterelnökség támogatásával felállították a Menóra Emlékművet a zsinagóga kertjében. Szintén kormányzati támogatással valósult meg a zsinagóga külső rekonstrukciója, amely 2017-ben fejeződött be.
B. Nagy László, fideszes országgyűlési képviselő kifejtette, a kormánytámogatással megvalósult mintegy egymilliárd forintos rekonstrukció Magyarországon szinte egyedülálló, hiszen a rendelkezésre álló forrásból az eredetileg tervezetnél nagyobb munka valósulhatott meg. Forrás:
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
