Immár bő két évtizede nyúlik a harmadik szegedi Tisza-híd története. Ígéretek mindig születtek, de a szocialista városvezetés nyolc év alatt nem tudta elérni, hogy az MSZP-s kormányzattal együttműködve létrejöjjön a beruházás.
Gyurcsány Ferenc már 2006-ban a harmadik szegedi Tisza-híd ígéretével kampányolt. Az akkori koncepciók szerint az új híd nemcsak a város, hanem a térség közlekedése szempontjából is fontos beruházásnak tűnt. Az új szerkezetet a szegedi oldalon a Bécsi körútról lehetett volna megközelíteni a tervek szerint, hogy utána a Temesvári körúton csatlakozzon be az újszegedi forgalomba.
Ezen felül azonban nem csak a városi közúti forgalom számára lehetett volna jelentős tehercsökkentés, hanem Szeged nemzetközi vasútforgalmi csomópontjává válhatott volna a beruházást követően. Ugyanis a híd közúti, illetve vasúti forgalmat is ki tudott volna szolgálni. A két hídpálya közös pillérekre épült volna, ezáltal csökkenhetett a beruházás költsége ahhoz viszonyítva, ha saját pillérekre húzták volna a közúti és vasútpályákat. A híd lehetőséget biztosított volna arra, hogy az Arad–Szeged–Szabadka–Baja vasúti kapcsolatot újjáélesszék, de Dombóvár–Pécs és Kaposvár felé is kapcsolat jöhetett volna létre. További érvként hozta fel a szocialista városvezetés a híd megépítését, hogy az Újszegeden kialakítandó Biopolisz központot bekapcsolják a város közlekedési vérkeringésébe. Arról részletesebben a napokban cikkeztünk, hogy a Biopolisz hogyan csődölt be, milliárdos kutatási támogatásokból milyen eredményességgel folytak a tudományos projektek az önkormányzatilag előtérbe helyezett program égisze alatt. Nagy Sándor városfejlesztési alpolgármester el is ismerte 2006-ban a Délmagyarnak, hogy egyeztetések folytak a MÁV-val a déli Tisza-híd tervezési fázisa előtt. Az elképzelt vasúti hídpálya terveiről azonban nem tudni, hogy elkészültek-e, ezzel kapcsolatban a MÁV-nak elküldtük kérdéseinket.
"A legfontosabb érv az elővárosi vasúti közlekedés létrehozása" – idézte a megyei napilap az alpolgármestert. Egy évekkel későbbi, 2010-es előterjesztésben már szerepelt a most épülő tram-train rendszer víziója, mint a déli híd beruházásra később rácsatlakoztatható fejlesztés, de lehetőséget biztosított volna a villamoshálózat kiterjesztésére Újszegeden át egészen Szőregig. A másik két híd tehermentesítése is kiváltható lett volna a híd által. 2000-ben a Beratlan hídon 30 ezer járműegység közlekedett naponta, míg a Belvárosi hídon ugyanez az adat 20 ezer járműegység. A kamion, illetve a busz két és fél egységjárműnek számít, a kerékpár pedig 0,3-nek. A beruházás következtében jelentősen megváltozott volna Újszeged is. A Temesvári körutat 800 méterrel meghosszabbították volna, valamint három körforgalmat alakítottak volna ki. "Újszeged nélkülözi a városszerkezeti értelemben vett központot" – áll a 2010-es dokumentumban. "Vannak városi, sőt nemzetközi szintű intézményei (elsősorban az egyetemi oktatás, a sport-wellness és a biológiai kutatás területén
), rendelkezik a szükséges alapellátásokkal is, ezek a központképző elemek azonban szétszórtan helyezkednek el az egyébként igen nagy területű városrészben. A településszerkezeti terv eddig nem tudott kijelölni városrész-központ kialakítására alkalmas nagyobb egybefüggő területet. Szerencsésnek mondható a SPAR beruházói érdekeinek és a közösségi érdeknek az összetalálkozása a dél-újszegedi helyszínen, amely alkalmas a központképző funkciók elhelyezésére" – írták.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.