Környezetvédők nehezítik meg a közterület-fenntartók munkáját

A napokban szakadt le egy nagyobb faág a Palánkban. Az eset kapcsán Makrai László, a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit KFT. (SZKHT) ügyvezető igazgatója a szegedi fák állapotáról, és azok vizsgálatáról, illetve a közterület-fenntartók munkájának nehézségeiről beszélt.

A közterület-fenntartók kertész és biológus kollégái lakossági bejelentések alapján tomográfos törzsvizsgálat és szélnyomásértékekre meghatározott kockázatbecslést szoktak végezni. Ezen kívül természetesen kertész és erdőmérnöki szakembereik rendszeresen felül is vizsgálják a városban található fák állapotát.

„A Palánkban leszakadt juharfa és ága is egészséges volt. Vélhetően önsúlya okozhatta letörését.” – mondta Makrai László, az említett eset kapcsán.

A favizsgálat

Ha a szakember szeme kevés, célzott felmérés készül, mely fatörzs belső szerkezetét vizsgálja egy speciális műszerrel, a tomográffal. Ha nem felel meg a törzs a statikai értékelésnek, vagyis a túlméretezett 120 km/h -s szélsebességre számolt biztonsági tényezőnél magas a kockázat, akkor koronakönnyítésre vagy kivágásra van ítélve a növény.

A leggyakoribb bajai a szegedi fáknak

Stresszhatások, azaz levegő és talajszennyezés, szárazság, fagy, viharkár, villámcsapás, miatti legyengülés, illetve az úgynevezett másodlagos károsítók, tehát a baktériumok, gombák, rovarok miatti egészségi majd, statikai tovább gyengülés az, ami a szegedi fákat leginkább éri, mint károsító tényező.

„Kétségtelen, hogy a nulla rizikófaktor a biztos, vagyis, ha nincs fa. Ez preferált lehet egyeseknek, akik az ökológiai szolgáltatásokat, mint az árnyék, levegő szűrése oxigéntermelés, széndioxid megkötés, porlekötés, párásítás, esztétika, kevésbé tartják fontosnak.” – tette hozzá a szakvéleményéhez Makrai László.

A közterület-fenntartók úgy tartják, hogy egy idősebb fa esetén növekszik annak a kockázata, hogy az megsérül, vagy megbetegszik, de a nagyobb kockázattal több haszon is jár. A nagyobb levélfelületű fák több árnyékot adnak, több káros anyagot szűrnek meg, ám ennek az az ára, hogy időnként előfordulhat olyasmi, mint a Palánkban. Annak érdekében, hogy a fák sokáig jó egészségi állapotban maradjanak, a szakemberek védik őket a kártevők ellen. Ez szinte egyedülálló az ország nagyvárosai között. Az ághullás mégis a természet része, mivel a gallyak egy egészséges koronában is néha elhalnak, például a fény hiánya miatt. Emellett a viharokban még az egészséges ágak is leszakadhatnak, vagy akár egész fák tőből is kifordulhatnak. Külföldön emiatt gyakori az idős fák drasztikus csonkolása, majd hajtások 3-4 évenkénti rendszeres nyesése. Így akár egy fasor koronájából függőleges sövény is előállítható.

A természetvédőknek sincs mindig igaza

A közterület-fenntartók a lakosok felől kapnak hideget és meleget is. A gondot számukra az a kisebbség jelenti, akiknek a legerősebb a hangja, de nem feltétlenül igaz.

„Érzelmi szakvéleményük, illetve dühödt reakciójuk minden beavatkozást feleslegesnek, vandálnak, hozzá nem értőnek vél. Ez nagyon kellemetlen számunkra, mert mi szeretjük a fákat, feleslegesen nem avatkozunk be, munkánk is van elég, azonban a felelősség a mi vállunkat nyomja.” – mondta Makrai László, a sokszor a téves, pusztán érzelmi véleményüket hangoztató természetvédőkről.

Néhány adat, ami más megvilágításba helyezi a fák kivágását

Az elmúlt 6 évben közel 5000 fát vágtak ki, ebből 3000 volt száraz, illetve viharkár, sérülés, vagy balesetveszély miatt kivágott fa. Ez idő alatt 36ezer fát nyestek meg az SZKHT emberei. A katasztrófavédelem 2016-ban 74 esethez vonult ki. Az ilyen akciók mennyiség eltörpül Szeged összes fájának száma mellett, ugyanis 80 ezer fa található a városban. Ez azt jelenti, hogy elenyésző a kockázata annak, hogy a fejünkre szakadna egy nagy darab faág, amit leginkább a közterület-fenntartóknak köszönhetünk.