Gyémánt és arany – Zorán a zseni hetvenhat éves

Március negyedikén ünnepelte 76. születésnapját a hazai könnyűzene egyik legintellektuálisabb előadóművésze. A szerb származású énekes bár eredetileg villamosmérnöknek tanult, hatvan éve a zenének él.

Hosszú és sikeres művészi életpályát tudhat maga mögött a kora ellenére igen aktív gitáros-énekes. A szerb értelmiségi családból származó Sztevanovity Zorán hatévesen került Jugoszláviából Budapestre. A fővárosi Radnóti Miklós Gimnázium elvégzése után villamosmérnöknek tanult, ám a forrasztópákát hamarosan akusztikus gitárra cserélte. Zoránt a fővárosban érte a beatrobbanás korszaka, ekkor szivárgott be Magyarországra a tiltott, majd megtűrt nyugati zene. Itthon is sorra alakultak a fiatal magyar könnyűzenei formációk.

Ülök egy rózsaszín kádban…

https://youtu.be/72SXt5ycqAk Zorán tizennyolc évesen a Zenith majd a Metro együttesben csapott először igazán a húrok közé. Az Illés és az Omega mellett a Metro volt a korszak harmadik legnépszerűbb beategyüttese Magyarországon. A zenekarban már Frenreisz Károly basszusozott, akivel pár év elteltével Zorán már a Presser Gábor fémjelezte Lokomotív GT-ben muzsikált. A Metro zenekarban egyébként 1964-től Zorán öccse Sztevanovity Dusán ritmusgitározott. Dusán szövegíróként közreműködött a zenekar produkcióiban, néhány év alatt az egyik legsikeresebb hazai dalszöveg íróvá vált.

Rózsaszín kádban ücsörögve, szédülő fejünkön papírcsákóval talán mi sem emlékszünk jól tizenhét évesen az előző éjszaka borgőzös emlékképeire.

A rózsaszín kádas nóta mellett a hatvankilences Metro-bakelit legismertebb száma kétségkívül a Citromízű banán volt. https://youtu.be/QfkQ_F_EP0U A slágert nemcsak könnyed dallama, hanem áthallásos szövege is hamar közkedvelt slágerré avatta Magyarországon.

„Citromízű banán, nincs a banánfán, Nem kell senkinek ilyen találmány.”

A dal refrénjének sorai egyértelműen rímelnek Bacsó Péter évtizedekig indexre tett filmszatírájának szállóigéjére.

A tanú című film egyik jelenetében hangzik el a mondat: „Kicsit sárgább, kicsit savanyúbb… De a miénk!”

Ilyen rejtett üzenetekkel utaltak a korszak magyar művészei az erőltetett szocialista mezőgazdasági kísérletek butaságára, az egész kommunista rendszer életellenességére. Az énekes karrierjének fontos fordulópontja volt Presser Gáborral való megismerkedése. A hetvenes évek derekán már együtt dolgoztak, ekkortól lépett magasabb színvonalra Zorán zenei munkássága. A nyolcvanas években Zorán teljesen a szólókarrierjét építette. A következő két évtizedben igazán kiteljesedett művészete, nagyjából kétévente jelentkezett új hanglemezzel. Sztevanovity Zorán dalaiban az érzelmek mélysége és a gazdag dallamvilág szerencsésen találkozik. Presser zenéje Dusán szövegeivel kéz a kézben egy varázslatos hangulatú világot idéznek. https://youtu.be/rUgh0t_ydNc Zorán koncertjei örök emberi értékekről szólnak, egyszerre több korosztályt is megszólítanak. A szerelem, a hit, az élet és a halál mindenkit foglalkoztató alapkérdéseivel a dalok valódi tartalmat nyernek. Kóló című alkotása igazi zenei csemege, a szerb körtánc balkáni dallamvilágával családi gyökereire utal. https://youtu.be/uFzwgHIVJGY Zorán 1997-től napjainkig évente folyamatosan bővülő repertoárral koncertezik és turnézik. Hosszú évtizedek alatt - több mint 30 szóló albumával - az egyik legtermékenyebb előadójává vált a magyar könnyűzene világának. Dalai évről-évre rengeteg rajongót vonzanak a Budapest Sportarénába. Születésnaposunk néhány éve nyilatkozta, kevés hobbija van. Ezen a tényen persze cseppet sem csodálkozhatunk, hiszen hetvenen túl is évente 25-30 koncertet ad országszerte. Isten éltesse a hetvenhat éves Sztevanovity Zoránt, aki igazán jól döntött, amikor a forrasztópákát és a fizika jegyzeteit dobozgitárra és pengetőre cserélte!