Nem kizárólag nőket, hanem sokkal inkább fiatal, lányos fiúkat zaklatott és rendszeresen fenekelt el (szószerint) egy Szegeden is aktív rendező.
Egy rendezőről, korábbi színházigazgatóról
, a névtelenséget kérő áldozatok elmondásai alapján, a férfi az elmúlt évtizedek alatt több fiatal táncos és színész fiút is fogdosott. Sőt, sokszor megalázó, minősíthetetlen hangnemet használva a próbákon próbálta megfélemlíteni áldozatait, akiket rendre el is fenekelt. Három egymástól teljesen függetlenül megszólaló színész is beszámolt arról, hogy az igazgató valamilyen problémára hivatkozva azt mondta, meg kell, hogy büntesse őket, *-*így rendszeresen elverte, vagy el akarta verni a meztelen feneküket. Két színész nyúlkálásról, fogdosásról számolt be, másik kettő pedig tanúként volt jelen, amikor a rendező "büntetett". Az egyik érintett a szegedi táncművészetin tanult, amikor belecsöppent az említett rendező produkciójába fiatal balettos fiúként. Megrökönyödve mesélte, heteroszexuálisként soha nem jutott volna eszébe a nagy rendezőről ilyet feltételezni. Egyik este Szegeden az Apáti Kollégium egyik termében az említett férfi becsukta az ajtót, majd egy paddal eltorlaszolta a kijáratot és azt kérte a fiútól, vegye le a nadrágját és hajoljon a székre. „Nagyjából hármat húzott a seggemre, de erősen, nem volt normális a csávó. És elkezdte mondani, hogy tudom, ez most fáj, de ha sírni akarsz, nem baj, hadd jöjjenek a könnyek. Ott kapcsoltam, hogy ebben semmi poén nincs, éreztem, hogy itt valami nem jó, még akkor sem, ha nem vette elő a farkát, nem volt semmi ennyire durva. Felhúztam a farmeromat, és azt mondtam, ezt fejezzük be” – nyilatkozta az áldozat. Az igazgató fegyelmező módszereinek széles skáláját mások is megtapasztalták. A színház egy másik, egykori színésze jól emlékszik arra, amikor ”tíz, húsz vagy harminc ütést mért a pucér fenekemre” – mondta. A nadrágba nyúlást, a falhoz szorítást, a fenékre csapást, a tapogatást, de még a kényszermasszázst is előszeretettel használta, mesélte el egy közvetlen munkatársa. *-*„Az egyik masszírozás után mondtam neki, hogy elég! Öntudatlanul szalad ki a számon. Erre kizavart a próbateremből, hangosan, mindenki előtt” – tette hozzá.
„Általában egy zaklató nem csak egy embert zaklat, éppen ezért különösen fontos szerepe van a nyilvánosságnak. Az is tipikus, hogy az elkövetőnek olyan vélt, vagy valós hatalma van, hogy az eset publikussá válásától nem remélnek segítséget” – mondta el lapunknak Bódi Virág, a Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Pszichiátriai Klinikájának pszichológusa, aki szerint egy életre besérülhet az, akit ilyen támadás ért.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.