Ilyen lesz Csongrád megye jövője

Egészen 2030-ig ad majd támpontokat a most készülő Csongrád Megye Gazdasági Jövőképe Program, amely a lehetséges kitörési pontokat a szakképzés aspektusából is vizsgálja.

„Meg kell határoznunk, hogy mit szeretnénk a jövőben. Egyrészt a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának is meg kell ezt fogalmaznia, tudni kell, mik lehetnek a gazdaság kitörési pontjai és ehhez a szakképzést is érdemes hozzáigazítani” – magyarázta

Kőkuti Attila

, a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság elnöke, a kamara ipari alelnöke, hogy miért is állítják össze a Csongrád Megye Gazdasági Jövőképe Programot. Hozzátette, a megyének, s azon belül Szegednek is sajátos helyzete, nem feledkezhetünk meg mezőgazdasági adottságainkról vagy épp a Szegedi Tudományegyetem meghatározó erejéről, ami egészen az általános iskolai szintig kifejti hatását, például abban, hogy gyakorló pedagógusok foglalkoznak a gyerekekkel.

„Arra jöttünk rá, hogykulcskérdés a pályaorientáció, amivel nem elég elkezdeni akkor foglalkozni, amikor a fiatal először választás előtt áll, hanem már az általános iskolában is van feladat ezen a területen”

– tette hozzá Kőkuti. Kérdésünkre elmondta, nemcsak megyénkben, hanem országosan is hiány van villanyszerelőből, hegesztőből, lakatosból és kőművesből, ám ezen hagyományos fizikai szakmák mellett más területen is el lehet helyezkedni, hiszen már megyénkben is általánossá vált a munkaerőhiány. Úgy értékelt, mindent megtett a kamara a szakképző intézményekkel, az azokat szervező intézetekkel közösen, hogy a szakmák iránt felkeltsék az érdeklődést, ezen felül erősítették a duális képzést is, ám az eredmények csak évek múlva fognak jelentkezni. A kamarai székházban ezúttal műhelybeszélgetésre invitálták a vállalkozások vezetőit, HR-es munkatársait, a szakképzési centrumok főigazgatóit, a tagintézmények igazgatóit, a felnőttképzésben érintett szakembereket és a települések képviselőit, az elhangzottakat pedig beépítik a Csongrád Megye Gazdasági Jövőképe Programba.