VIP-parkolóügy: Rossz gazda az SZKT, vagy valójában minden szabályos? (FRISSÍTVE)

Folytatódott a szegedi parkolóbotrány tárgyalása Gyulán. Mózes Ervin címzetes főjegyzőt, Solymos László alpolgármestert és Kalmár Gábor kabinetvezetőt felbujtással vádolják az az ügyben.

Mint ismert, az ügyészség szerint több mint 40 millió forint kárt okoztak a vádlottak azzal, hogy 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérleteket biztosítottak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, az ügyészség őket társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak, azaz

Mózes Ervin

címzetes főjegyző,

Solymos László

alpolgármester és

Kalmár Gábor

kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepelnek az ügyben.

Frissítve:

Két korábbi könyvvizsgáló és egy szakértő meghallgatásával folytatódott az eljárás. A városházi vádlottakat képviselő

Bálint Gábor

vitatta, hogy bármilyen különleges szakértelemre lenne szükség az ügy tárgyalása során. Szerinte ilyen kérdés nincs, bár elismerte, hogy ez nem az ő döntési kompetenciája, hanem a nyomozóhatóságé. Kritizálta a szakértő személyét, mert úgy vélte, hogy - a szakértőkről szóló törvény alapján - az nem láthatja el feladatát, mert kamarai tagságát szünetelteti. Az ügyész ezzel szemben kifejtette, a szakértő szerepel a bírósági, ügyészségi szakértői névjegyzékben, s a szervezeti tagság nem szükséges a törvényi előírások alapján. A bírónő ezzel egyetértett, valamint megkereste az Igazságügyi Minisztérium, ahol szintén nem Bálint álláspontjával értettek egyet, így a szakértő maradt. Az ügyvéd

Engi Péter

tanút, az SZKT korábbi könyvvizsgálóját is elfogultnak tartotta, mert perben áll több önkormányzati céggel foglalkoztatása megszüntetése miatt. Engi ez utóbbit nem tagadta, az előbbit viszont igen, így tanúvallomást tett.

2010 nyara a vízválasztó

2004 decemberétől 2012 májusáig volt bejegyzett könyvvizsgáló az SZKT-nál

Ézsiás László Tibor

tanú. Az üzleti tervek, beszámolók átnézését végezte, a felügyelő bizottság ülésein részt vett, mint meghívott. Elárulta, ő is kapott ingyen parkolóbérletet, amelynek elfogadásával kapcsolatban ugyan morális szempontból elgondolkodott, de jogi aggályai nem voltak. 2010 júniusa jelentett vízválasztót jogszabályi, s ennek hatására számviteli téren. Az időpont előtt a parkolójegyekhez kapcsolódó bevételek az SZKT-hoz tartoztak, míg utána az önkormányzaté volt, csupán az értékesítés, maga a szolgáltatás tartozott a száz százalékban önkormányzati tulajdonú céghez. A bevétel a várost illette, de az önkormányzat az SZKT által kiszámlázott költségeket fizette. Negyedévente nyújtottak adatszolgáltatást a pénzügyi bizottság és a kabinetiroda részére, az év végi beszámolót a közgyűlésnek kellett elfogadnia. Nyomozati vallomásában említette, többször előfordult APEH-ellenőrzés, de emlékei szerint adókhoz kapcsolódóan nem kaptak büntetést, csupán kisebb tételek miatt néhány százezer forintos bírságokat. A személyi jövedelemadó változásai alapján időnként kellett, máskor nem volt szükséges az ajándékba adott bérletek után adózni, 2010 után az önkormányzat adózott a tételek után. A parkolóbérleteket az üzleti ajándék kategóriába sorolta, s úgy tudja, a cégvezetők számára e téren nincs jogszabályi korlátozás.

Rossz gazda volt az SZKT?

2013. májustól 2015. május-júniusig látta el a könyvvizsgálói feladatokat Engi Péter. Megerősítette, az SZKT parkolási üzletága közvetítői tevékenységet végzett. Nem értett egyet azzal a tárgyalás alatt szóba került felvetéssel, hogy az önkormányzat által a cégnek adott működési támogatásában benne foglaltatnak az ingyenes bérletek is, ezt elsősorban a közösségi közlekedés támogatására szánták. Korábbi vallomásában a „céltámogatás” kifejezést használta, most tisztázta, ezt úgy értette, hogy az adott összeget valamilyen célra adták, s arról tételesen el kellett számolni – ide érti a parkolóbérleteket is. Meglátása szerint 2010 előtt az SZKT-nak, 2010 után az önkormányzatnak adóznia kellett volna a bérletek ajándékozása után, s a cég „rossz gazdaként” viselkedett. Úgy látja, nem üzleti ajándék a parkolóbérlet, annak ennél kisebb értékű tételeket szokás nevezni, például bort, kisebb utazásokat. Szerinte ilyet reklámcélból adnak, vagy üzleti kapcsolatok esetében a bizalom megerősítése érdekében, de a parkolóbérleteknél ezek nem állnak fenn. Különválasztotta az önkormányzati és a magánvállalkozásokat, mert az önkormányzatok közvagyonból, költségvetésből gazdálkodnak. Tud arról, hogy egy megállapodás keretében a rendőrség is kapott bérleteket. Úgy emlékszik rá, erről a másodrendű vádlottól hallott, de nem látta az erre vonatkozó dokumentumot. Információi szerint a rendőrség a megállapodás értelmében az áfát befizette, s ezért cserébe az ellenőrzésben segítették az SZKT munkatársait. A vádlottak és ügyvédeik több megjegyzést fűztek a tanúvallomáshoz, kérdéseket tettek fel. Mózes Ervin szerint mivel a 2008 és 2012 közötti időszakról szól az ügy, Engi viszont később vett részt a cég munkájában. Kritizálta azért, mert pletykákat is említett, valamint azt hangsúlyozta, hogy dönthetett az SZKT aktuális vezetője is a parkolóbérletekről, mert ez a számára meghatározott 50 milliós értékhatár alatti összegeket érint. A harmadrendű vádlott vitatta, hogy az SZKT „rossz gazda” lett volna, mert ő úgy látja, az ország más városaival összevetve is kiemelkedően rentábilisan működtek.

Szakértő: A működtetési támogatás nem a bérletek ellenértéke

2015 májusában készítette el szakértői véleményét Sörösné Pavisa Erika. A nyomozati iratokban megtalálta a vonatkozó igénylistákat. A parkolóbérletek értéket képviselnek, áruk van, így nem értett egyet az egyik volt SZKT-alkalmazott vádlott védekezésével, aki szerint a nyomdai előállítás költségei, valamint ezen felül kisebb tételek számíthatóak fel, így durván 100 forintra becsülte egy bérlet által okozott „kárt”. Több évben történt számlakiállítás, de ezeket nem egyenlítették ki az SZKT felé. A szakértői vélemény egyik kiegészítésében leírta, a működtetési támogatást az önkormányzat a közszolgáltatási – azaz elsősorban a tömegközlekedési – feladatok ellátásával kapcsolatos költségek fedezetére szolgált, s nem tekinthető az átadott bérletek ellenértékének. A városháza állította össze az igénylistát, amely alapján az SZKT elküldte a bérleteket, s ezeket az önkormányzattól vették át az érintettek. A cégnek ki kellett volna számláznia az önkormányzat felé a tételek árát (2010 előtt), s ezután adóznia lett volna szükséges, ahogy a törvények előírják. Nem zárja ki, hogy ezen felül az SZKT is adott át bérleteket, de ilyen iratokat nem talált. Ő is annak a véleményének adott hangot, hogy egy cégre és egy önkormányzatra más szabályok vonatkoznak, s nem szabad az utóbbira vonatkozó eset az előbbire vonatkozó példák közé egyenlőségjelet tenni. Ollé György ügyvéd, az első rendű vádlott védője szerint a szakértő korábban vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelésről beszélt, de ezt tagadta Sörösné, nem említette így, ez kiderül, ha pontosan idéznek a jegyzőkönyvből. Megjegyezte, jogi kérdésekben nem kíván állást foglalni, mert ő igazságügyi könyvszakértő. A másodrendű vádlott védőjének kérdésére elmondta, a 2010 nyara utáni megváltozott jogszabályi környezetben vagyoni csökkentés nem érte az SZKT-t, csupán – Engit idézve – „átfutó tételről” beszélhetünk. Bálint Gábor többször is ismételgette ugyanazon kérdéseit, mert a válaszokkal elégedetlen volt. Ezt nem egy esetben a bíró felszólítására fejezte be, aki felhívta a figyelmet, hogy a tanú már válaszolt az adott kérdésre. A negyed-, ötöd-, és hatodrendű vádlott védője szerint nem feladata a szakértőnek a jogszabályok értelmezése, Sörösné Pavisa Erika szerint viszont erre az adózási szabályok esetében szükség van, mert ezek ismerete nélkül nem tudott volna szakértői véleményt írni. Nézeteltérést okozott, hogy melyik kombinált bérletet kell az értéknél figyelembe venni: a teljes árú, közületek számára eladandó bérletet, az 50 százalékos árú lakosságit, vagy a 97 százalékos kedvezménnyel adott utcait. A szakértő a legelsőt vette figyelembe, mert az SZKT szerinte az önkormányzatnak adta el a bérleteket, míg egyes vádlottak úgy vélekedtek, inkább a végfelhasználót kell nézni, akik pedig a lakosság közé számítanak. Szintén vitát okozott, hogy mely parkolóbérleteket sorolta fel a szakértő: - miért csak a bizonyítható tételeket sorolta fel? – kérdezte Bálint Gábor. Azt gondolja, a szakértő önkényesen szűkítette le az önkormányzatra az ügyet. Sörösné viszont azt hangsúlyozta, hogy ő a nyomozati iratok alapján döntött. A bírósági ügy tanúvallomásokkal folytatódik november végén.

Korábban írtuk:

Korábban megírtuk

, egyes sajtóhírek szerint a parkolóbérletek ügyében magas rangú rendőri vezetők is érintettek lehetnek, ezért az eljárást kettéválasztották, és

Lukács János

dandártábornok, Csongrád megyei rendőrfőkapitány, valamint

Zélity László

ezredes, szegedi rendőrkapitány szerepét a Központi Nyomozó Főügyészségbe integrált katonai ügyészek vizsgálják. Szeptember 25-én a Központi Nyomozó Főügyészség Szegedi Regionális Osztálya vezető beosztású hivatalos személy által a kötelességét megszegve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt nyomozást rendelt el. Egyelőre senkit nem hallgattak ki gyanúsítottként, így a november 25-éig meghosszabbított nyomozás jelenleg ismeretlen tettes ellen folyik.

Szabó Bálint

jogász szerint

Botka László

szocialista polgármester hivatali helyzetével visszaélve a város pénzéből korrumpálhatta a rendőri vezetőket, a döntéseket személyesen Botka hozta meg. A legutóbbi,

hétfői napon tartott tárgyalás

előtt Szabó Bálint is megjelent, s felszólította Botkát, hogy haladéktalanul távozzon a közéletből, Szegeden pedig egy dolgot végezzen még el: számoljon el az általa elkövetett ügyekkel, mert a parkolóbotrányon felül ott van még a piac, a Szeviép és sok más ügy is. Tanúmeghallgatásokkal folytatódott az ügy tárgyalása ezt követően hétfőn, akkor

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármestert,

Rózsavölgyi József

Fidesz-L.É.T.-es önkormányzati képviselőt, a szegedi Fidesz volt elnökét,

Gyimesi Lászlót

és rendőröket hallgattak meg. A szintén tanúként beidézett

B. Nagy László

országgyűlési képviselő, továbbá

Sulyok Tamás

, az Alkotmánybíróság elnöke hivatali elfoglaltsága miatt kimentette magát, de személyes meghallgatásukhoz ragaszkodik Mózes, Solymos és Kalmár ügyvédje,

Bálint Gábor

, így újfent beidézik őket. A hétfői tárgyaláson Szentgyörgyi Pál elmondta, hogy nem vett részt a lista összeállításában, s nem is foglalkozott a bérletek juttatásának technikai hátterével. Úgy gondolja, egy képviselőnek egy parkolóbérlet jár, ellenzi, hogy családtagok is kapjanak, mint ahogy azt is, hogy több parkolóbérlet legyen kiadva, mint amennyi parkolóhely van egyáltalán a városban. Szerinte az SZKT vagyonát nem befolyásolta semmilyen formában a parkolóbérletek ügye. Sem Gyimesi László, sem Rózsavölgyi József nem tudja, ki állította össze a listát azokról, akiknek járt bérlet. A Tiszai Vízirendészeti Rendőrkapitányságnak is jártak parkolóbérletek – derült ki egy tanú vallomásából. A férfi arról tájékoztatott, hogy volt olyan időszak, amikor szolgálati gépjárművük rendőrautó volt, arra nem kellett parkolóbérlet, ám időközben civil járművet kaptak, arra igényeltek. Az ügyész kérdésére elmondta, hogy az általuk használt bérletetek eltértek a kereskedelmi forgalomban lévőktől, sárga színűek voltak, s hologramos matrica volt rajtuk. A szerdai tárgyalási napon szakértői véleményeket fognak meghallgatni.