Közélet

Palkovics László: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

Palkovics László: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

2017. október 5., csütörtök
Palkovics László: Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség

Magyarországon nincs diplomás-munkanélküliség, mert akinek van diplomája és szakmája, jelenleg állása is van - mondta az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára a duális képzésről csütörtökön Kecskeméten rendezett konferencián.

Palkovics László előadásában a tanulás fontosságáról szólva hangsúlyozta: Magyarországon mind a szakképzésbe, mind a felsőoktatási diploma megszerzésébe fektetett energia és pénz megtérül. Egyebek mellett azért, mert ha valakinek van szakmája, lényegesen többet keres az átlagosnál, és ez igaz a magasan képzett szakmunkásokra és a felsőoktatásban végzettekre is - tette hozzá. A duális képzési formáról elmondta: míg a 2015/2016-os tanévben az egyetemek 198 partnerszervezettel működtek együtt és mintegy 400 hallgatót vettek fel, addig a tavalyi felvételi időszakban a partnerszervezetek száma már 350, a felvett hallgatóké több mint 600 volt. Az államtitkár azt mondta: a vállalatok lendületének köszönhetően a duális képzés jó irányba halad. Beszélt arról is, hogy az autóipar a magyar gazdaság fontos része. Ezt pedig a kormány nemcsak az oktatási, hanem a kutatási rendszeren keresztül is támogatja - tette hozzá. Palkovics László megemlítette, hogy a Magyarországon működő vállalatok igényei alapján épül Zalaegerszegen egy járműipari tesztpálya, kizárólag központi költségvetésből, míg európai forrásból fejeződhet be hamarosan a szegedi lézerkutató központ kialakítása, amely körül egy tudományos park is létrejön. Pölöskei Gáborné, a Nemzetgazdasági Minisztérium szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára azt mondta: erősödik a verseny a munkaerőért, a vállalkozások egyre inkább küzdenek munkaerőgondokkal. Egyszerre van jelen munkaerő-felesleg és -hiány, ugyanakkor minőségi romlás figyelhető meg a munkaerő-kínálatban. Beszélt arról is, hogy a munkaerőpiacra "visszaterelhető" felnőttek között sok a nyugdíjas. A nyár óta megalakult mintegy 40 nyugdíjas szövetkezet tagjai - a nyugdíj felvétele mellett - akár teljes állású munkát is vállalhatnak. A minőségi munkaerő-utánpótlás feltételei között említette a vállalati igények közvetlenebb megjelenését a képzésekben, a szakmai tanárok korszerű képzését, továbbképzését. Pölöskei Gáborné véleménye szerint szükség lenne emellett dinamikusabb felnőttképzésre, a tankönyvek digitális fejlesztésére, kiegészítve animációs filmekkel és a munkanélküliek képzésének átalakítására készségeik és képességeik felmérésének alapján. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke azt mondta: a képzést a "gazdaság közelibbé" kell tenni, és már az általános iskolai képzésnek is tartalmaznia kellene "gazdaság közeli elemeket". Az elmúlt évek egyértelműen igazolták - vélekedett a kamarai elnök -, hogy a szakképzést, bár logikailag az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozna, tartalmilag helyes lépés volt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz áthelyezni. Meglátása szerint nagy különbség tapasztalható a duális képzés tekintetében a felsőoktatási intézmények között. Az azonban világosan látszik, hogy a legsikeresebb oktatási intézmények azok az egyetemek, amelyek korábban főiskolaként közel voltak a reálgazdasághoz. "Rákényszerültek" ugyanis arra, hogy együttműködjenek annak szereplőivel - mondta Parragh László. A kamarák szerepéről szólva azt mondta: előre kell jelezniük egy városnak vagy térségnek a várható munkaerő-piaci igényeket, de az is nagyon fontos, hogy megmutassák a létező életpályamodelleket a diákoknak és fiataloknak. Céljuk, hogy valamennyi felsőoktatási intézmény bekapcsolódjon a duális képzésbe. A kamarai elnök szerint fel kell készülni arra is, hogy miközben kevesebben jelentkeznek szakmunkásnak, egyre nagyobb lesz a gazdasági igénye a megfelelő képzettségű szakmunkásokra. Kecskeméten 2012 óta tanulnak duális hallgatók. A duális típusú képzést német mintára két jelentős autóipari cég közreműködésével járműmérnöki szakon indította el az akkor még Kecskeméti Főiskola. A kecskeméti tapasztalatokat felhasználták a képzéstípus országos bevezetésénél is.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.