Miből élünk? – 7 Csongrád megyei településen végez felmérést a KSH

Három évvel ezelőtt az uniós átlagnál kevesebb háztartásnak volt adóssága, és sokkal többen rendelkeztek saját tulajdonú ingatlannal, mint az EU-s országok polgárai. Most újabb, egész Európára kiterjedő felmérés indult a háztartások pénzügyeiről, jövedelmi helyzetéről, fogyasztási és megtakarítási szokásairól, a KSH munkatársai hét Csongrád megyei településre is ellátogatnak.

Az euró zóna tagországaira nézve kötelező a részvétel az Európai Központi Bank (EKB) által koordinált felmérésben, amelyhez hazánk immár második alkalommal csatlakozik. A

„Miből élünk?”

elnevezésű reprezentatív felmérés során Magyarország 345 településén 15 ezer háztartást kérdeznek meg október 2-a és december 15-e között.

Jamalia Natalie

, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Életszínvonal-statisztikai felvételek osztályának vezetője arról tájékoztatott, hogy a dél-alföldi régióban 47 településre látogatnak el a kérdezőbiztosok, köztük hét Csongrád megyei. Hat város, azaz Csongrád, Hódmezővásárhely, Makó, Mindszent, Szeged és Szentes került a felmérésbe, továbbá Ásotthalom. Az említett településeket 11 kérdezőbiztos járja végig.

Az osztályvezető elmondta, hogy első lépcsőben a felmérésben résztvevő 345 települést választották ki, majd ebből a 15 ezer érintett háztartást, amelyet felkeresnek. Mint mondta, a cél, hogy olyan eredményt kapjanak, mintha minden egyes háztartást lekérdeztek volna. „A felmérés alapvető információkat szolgáltat a háztatások pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, továbbá fogyasztási és megtakarítási szokásaikról, de vizsgálják az eladósodottság okát és mértékét is. Ezek az információk a gazdasági és a szociálpolitikai döntések meghozatalában nyújthatnak segítséget. Ráadásul európai uniós szinten összehasonlítható adatokat kapunk, ezt szolgálja az egységes módszertan, amelynek értelmében minden egyes országban egyazon módon kell elvégezni az adatfelvételt, tehát minden egyes háztartásban ugyanazt a nagyjából 200 kérdést teszik fel” – magyarázta Jamalia Natalie. A felmérés során számba veszik, hogy milyen reáleszközökkel, azaz például ingatlanokkal, gépjárművekkel rendelkeznek a véletlenszerűen kiválasztott háztartások, de arra is kíváncsi a KSH, hogy a bevételek és kiadások miként is viszonyulnak egymáshoz. A reprezentatív adatfelvételben való részvétel önkéntes és anonim, személyesen december 15-éig lehet kitölteni, míg interneten keresztül október végéig. A háztartás jellegétől, illetve a személyek számától függően fél-egy órát tart a felmérés. „Felmérés név nélküli, az abban résztvevőket beazonosítani nem lehet. Az adatokat kizárólag összesítve statisztikai, illetve kutatási célokra használják fel” – hangsúlyozta a KSH osztályvezetője.

Három éve a háztartások 13%-a költött többet bevételeinél

A 2014-es magyarországi felmérés

több érdekességet is tartalmazott, kiderült például, hogy európai átlaghoz képest kevesebb háztartás volt eladósodva nálunk. A magyar háztartások 36,9%-a rendelkezett adóssággal; az összadósságállomány 5896 milliárd forintot tett ki, míg ha háztartásonként nézzük a tartozást, akkor átlagosan 3,9 millió forintot kapunk. A legtöbben lakóingatlanunkra rendelkeztek bejegyzett jelzáloghitellel. Akkor a felmérésben résztvevők 84,2%-a saját tulajdonú ingatlannal rendelkezett, 8%-uk részben volt tulajdonosa annak az ingatlannak, amelyben lakott. Egy ingatlan átlagos értéke 11,3 millió forint volt három évvel ezelőtt. A 2014-es felmérés egyes kérdésekben nem hozott meglepő eredményt, hiszen a közép-magyarországi régióban kerestek a legtöbbet az emberek, míg a legkevesebb jövedelemmel az észak-alföldi lakosok rendelkeztek. Az előző „Miből élünk?” felmérés szerint a háztartások túlnyomó többségében a kiadások nem haladták meg a bevételeket. 13,1% költött többet, mint amennyi a bevétele volt 61,4%-uk nagyjából nullára futott ki, azaz el is költötte a bevételeit, míg megtakarítani a háztartások 25,5%-a tudott. Korosztály szerint a 45-54 éves korcsoportban találták a legtöbb olyan háztartást, 18,2%-nyit, amely többet költött a jövedelménél, míg a legkevesebbet a 65 év feletti korcsoportban, náluk mindössze 6,6% költekezett túl, vagyis az idősebb korosztály jobban tudta beosztani a pénzét.