Élénkülőben az ingatlanpiac, népszerű a CSOK

Több ingatlan cserélt gazdát az utóbbi években, mint az azt megelőző időszakban Magyarországon, az adásvétel jelentős részét a vidéki nagyvárosok agglomerációjában bonyolították le.

A KSH

adatai

alapján látható, az elmúlt évben több mint 146 ezer eladott lakást jegyeztek hazánkban, ebből a kisebb városokban és községekben 78 ezer lakás cserélt gazdát. Utóbbi adat 20 százalékos növekedést mutat a 2015-ös évben mérthez képest. A lakáspiac Szegeden és környékén is élénkülést mutat, a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) a megyében is népszerű. „Megközelítőleg két évvel ezelőtt indult el egy folyamatosan növekvő élénkülés a piacon, amely a mai napig is tartja magát. Az élénkülés nem egységes a különböző ingatlankategóriákban, jelentős különbségek érzékelhetőek a keresletben és az árak alakulásában is. A kereslet egyértelmű nyertesei a panellakások, de szoros a verseny az újépítésű társasházi lakásokkal és használt téglalakásokkal, azon belül is a belvárosi és egyetemi közelséggel bíró ingatlanok emelkednek ki” – ismertette hírportálunknak Nyári Imre, a szegedi OTP Ingatlanpont vezető értékesítési tanácsadója. A szakember elmondta, a CSOK program a megjelenését követően egyből beépült az ingatlant vásárlók finanszírozási elemei közé és azóta is töretlen népszerűségnek örvend. Szegedi illetve megyei viszonylatban jelentősen magasabb számban veszik igénybe használt lakóingatlanra, mint újépítésűre és építkezésre. Bár az átlag kategóriába sorolható használt lakóingatlanok esetében az árak növekedése többszörösen túllépte az igénybe vehető CSOK mértékét, ennek ellenére értékelhető támogatást jelent a vevők számára. „Akik hangsúlyosan a CSOK programra építve tervezik a vásárlást, azok két nagyobb csoportra oszthatóak. Az egyik csoport újépítésű lakóingatlan vásárlását szeretné megvalósítani a 10+10-es program keretén belül, míg a másik csoport elsősorban a kisebb települések, alacsonyabb árfekvésű ingatlanjait célozza meg, akár teljes egészében CSOK-ból finanszírozva” – tette hozzá. Megtudtuk, az agglomeráció újbóli és elsődleges népszerűségének az oka inkább abban rejlik, hogy *-*sokan a lakóházak alacsonyabb négyzetméterárainak köszönhetően vállalják be az ingázást. A szegedi lakóházas ingatlanokhoz képest akár 40-50 százalékkal kedvezőbb áron is tudnak hasonló korszerűségű és komfortfokozatú otthonhoz jutni a vásárlók, így a vételár különbözettel akár 15-20 évnyi ingázás költségeinél is nagyobb megtakarítás érhető el. Van, akinél az ingázásra fordított időveszteség nagyobb súllyal bír, mint a kedvezőbb vételár, így ők mindenképp a kertvárosi részeket részesítik előnyben. Nyári Imre elmondta, az ingatlanárak emelkedtek az utóbbi években, amely jelenség több tényezőre vezethető vissza. Véleménye szerint egyik ilyen az elhalasztott keresletet, mivel az élethelyzet változásokból (fiatalok első otthona, házasság, születés) következő ingatlanvásárlásokat sokan elhalasztották a 2010-2014 közötti időszakban, így ezek a kedvező otthonteremtési támogatásoknak, az alacsony jelzáloghitel kamatoknak köszönhetően újra felélénkültek. Becslések szerint 300-400 ezer körüli tranzakció halasztódott el országosan, ezek robbanásszerű piacra lépése az egyik kiváltó ok. Másik komoly tényező az alacsony betéti kamatok és a brókercégek irányába megrendült bizalom. Ezek befektetői célzattal megjelenő vásárlókat generáltak az ingatlanpiacon és mivel ezen vásárlók száma is elég magas volt, így szintén elősegítették az árak emelkedését. Az elhalasztott időszakban elindított lakástakarékpénztári megtakarítások is nagy számban kerülnek kiutalható vagy felhasználható státuszba, így ezen ügyfelek is plusz vásárlóerőt jelentő piaci szereplőkké váltak. A lakásvásárlási trendeket figyelembe véve *-*újra megnövekedett a kereslet az újépítésű társasházi lakások irányába. „Egyre több a tudatos vásárló, aki számvetést készít és arra az eredményre jut, hogy még akár plusz hitel felvételével is kedvezőbbre jöhet ki, egy magasabb négyzetméterárú új ingatlannal, mint egy alacsonyabb vételáron elérhető, de magasabb rezsiköltségű és felújítást, korszerűsítést igénylő használt lakóingatlan esetében. Ez is közrejátszik abban, hogy a fiatalok körében az újabb építésű ingatlanok a népszerűbbek. Szerencsére a kivitelezők is elkezdtek abba az irányba lépni, hogy „egyszerű” társasházak helyett otthonokat építenek élhető és jó elosztású terekkel. Újra divat a kisebb alapterületű lakás, természetesen ebben szerepe van az alacsonyabb vásárlási és fenntartási költségeknek is” – fejtette ki Nyári Imre hangsúlyozva, a nyugati és fővárosi irányt követve megjelentek az új társasházaknál a közösségi terek, a gyermekek számára kialakított helyiségek, edzőtermek, kültéri medencék. Ezek tovább erősítik egy-egy lakóközösség összetartozását, elősegítik a közösségi szellem kialakulását, amire szerencsére egyre nagyobb igény van a mai társadalomban is. A lakások mellett népszerűek a sorházi ingatlanok is, melyek már egy szűkebb réteg számára érhetőek csak el. Az idősebb korosztály részéről továbbra is nagyon keresettek az alacsonyabb szinteken elhelyezkedő lakások, attól függetlenül, hogy használt vagy új ingatlanról van szó. Korosztálytól függetlenül megvannak a belvárosi ingatlanok rajongói is, akik számára elsődleges szempont a nyüzsgőbb és lüktetőbb városrész mindennapi részeseként élni.