Az MNT elnöke szerint a szerb-magyar megbékélésre ad lehetőséget a csúrogi megemlékezés

A megbékélés és a szerb-magyar együttműködés olyan lehetősége mutatkozik meg a vajdasági Csúrogon, amilyenre korábban soha nem volt példa - hangsúlyozta Hajnal Jenő, a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke vasárnap a dél-bácskai településen, ahol az 1944-1945-ben ártatlanul kivégzett áldozatokra emlékeztek, ám a viharos erejű szél és az eső miatt csak a szerb és a magyar himnusz, valamint néhány szavalat hangzott el, a beszédek elmaradtak.

Hajnal Jenő a helyszínen a sajtónak hangsúlyozta, a múltat elfeledni és kitörölni nem lehet. Amikor a viharos időjárás ellenére is megjelennek az emberek a megemlékezésen, akkor - a politikus szerint - érezhető az az erő, amelynek segítségével a két nép, a szerb és a magyar közös jövőt tud építeni ezen a tájon. Az áldozatok emlékművét Csúrogon négy éve állították, akkor Áder János magyar és Tomislav Nikolic szerb államfő is fejet hajtott a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzettek előtt. Vasárnap politikai pártok, önkormányzatok, civil szervezetek, valamint a magyar diplomácia képviselői és magánszemélyek koszorúzták meg az emlékhelyet. Jelen volt Jasmina Jurisin, a szerb áldozatok emlékét ápoló Razzia 1942 Emlékbizottság titkára, valamint Teleki Júlia túlélő is. A második világháborúban Jugoszlávia német lerohanása után, 1941 áprilisában a Délvidék magyar fennhatóság alá került. Újvidéken és környékén a magyar honvéd- és csendőralakulatok által 1942 elején végrehajtott partizánvadász rajtaütésekben mintegy 3-4 ezer ember vesztette életét, főként szerbek és zsidók. Az 1942-es "hideg napok" után két és fél évvel, az 1944. október 17-től 1945. február 1-ig tartó jugoszláv katonai közigazgatás idején Tito partizánjainak megtorlásában a becslések szerint legalább 20 ezer délvidéki magyar halt meg. A legvéresebb események színhelye Csúrog, Mozsor és Zsablya volt, ahol szinte a teljes magyar lakosságot kiirtották. A túlélőket gyalogmenetben a járeki gyűjtőtáborba vitték, ahol hat-nyolc hónapot kellett eltölteniük. A nélkülözésekbe több ezren belehaltak, a túlélők soha nem térhettek vissza otthonaikba. A történtekről 1990-ig beszélni sem lehetett. A szerb kormány 2014-ben, hét évtized után helyezte hatályon kívül a három vajdasági település (Csúrog, Mozsor és Zsablya) magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó határozatot.