12 milliárd árvízvédelemre az Alsó-Tiszán és a Hármas-Körösön (FRISSÍTVE)

Az árvízvédelmi kockázatot csökkentő, 12 milliárd forintos költségvetésű beruházás indult uniós támogatással az Alsó-Tisza mindszenti és a Hármas-Körös torkolati szakaszán - közölte a regionális vízügyi igazgatóság vezetője. A fejlesztés kapcsán B. Nagy László azt mondta, hogy a költségek elenyészőek ahhoz képest, amennyit a legutóbb árvízkor költöttek arra, hogy biztonságban legyenek az emberek.

Kozák Péter

elmondta, a tervek szerint 2019 novemberére befejeződő fejlesztések célja az elöntési kockázat és a védekezési költségek csökkentése, a térség településein - Baks, Szentes, Apátfalva, Mindszent, Szegvár - élő több mint 45 ezer ember biztonságának javítása. A Tisza bal partján Mindszent térségében mintegy 5,4 kilométer hosszúságban a mértékadó árvízi szintnek megfelelően, mintegy 120 centiméterrel megemelik a töltéskoronát, ezzel párhuzamosan megerősítik a töltéstestet is, a mentett oldalon 1:4, a vízoldalon 1:3 lejtésű rézsűt kialakítva. A védekezési munkálatok megkönnyítése érdekében üzemi út is épül. Hasonló munkálatok indulnak a Hármas-Körös bal partjának torkolati szakaszán 4,3 kilométer hosszúságban - közölte a szakember. Árvízkapu épül a Dongéri-főcsatorna és a Sámson-Apátfalvai-főcsatorna torkolatánál, így a továbbiakban a magas vízszintek idején nem éri árvízi terhelés a csatornák töltéseit. Annak érdekében, hogy a térségben összegyűlő belvizet árvizek idején is át tudják emelni a Tiszába, az igazgatóság 40 mobilszivattyút is vásárol - tudatta az igazgató. A projekt része a korábbi árvizek idején megsérült Mindszent I. szivattyútelep és az ahhoz kapcsolódó, a töltést keresztező és jelenleg már árvízi kockázatot jelentő műtárgyak elbontása, valamint a Mindszent II. szivattyútelep felújítása és kapacitásának bővítése - mondta Kozák Péter.

B. Nagy:45 ezer ember biztonságát szolgálja a fejlesztés

„A Tisza és vízgyűjtő területén a Kőrösök nagyon hektikusan tudnak viselkedni, amit jól mutat, hogy csak az elmúlt tizenegy évben háromszor volt a most fejlesztés alá vont területen harmadfokú árvízvédelmi készültség” – magyarázta

B. Nagy László

megyei fejlesztési biztos, miért is fontos a 12 milliárdos árvízvédelmi projekt. Hozzátette, a védművek állapota és magassága, valamint az átemelő műtárgyak kapacitása már nem felel meg annak a szabványnak, amit egy kormányhatározat ír elő, ezért sem elodázható a fejlesztés. „Hazánkban a Tisza mentén mindenütt, így az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG)működési területén is a töltések állékonysága, magassága nem megfelelő. A legutóbbi árvizek idején is csak óriási erőfeszítések és költségek árán tudták a szakemberek megfogni a Tiszát, ehhez képest a most induló projekt 12 milliárdos költsége elenyésző” – hangsúlyozta Csongrád megye 2-es számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője. Megjegyezte, az új átemelők és szivattyúk nemcsak árvíz idején, hanem belvizes időszakokban is könnyítik majd a szakemberek munkáját, ráadásul megújításuk, illetve cseréjük igencsak időszerű, hiszen a baksi átemelőt például 1931-ben létesítették. „Több mint 45 ezer ember védelmét és biztonságát szolgálja ez a most indult projekt” – hangsúlyozta a Csongrád Megyei Védelmi bizottság elnöki tisztét is betöltő

Juhász Tünde

kormánymegbízott. Emlékeztetett, hogy az érintett Tisza-völgyi terület mindig is kitett volt az árvízveszélynek, gondoljunk Csongrádra, Makóra, Szentesre, ahol az elmúlt egy évtizedben is komoly veszélyhelyzetek voltak, Szegeden pedig 2006-ben mértek rekord-vízállásokat. Megjegyezte, akkor szükséges a védműveket erősíteni, rekonstrukciót végezni, amikor nincs konkrét veszély. „A kormánynak köszönhetően kifejezetten jó helyre kerül az uniós forrás, amiből a projekt megvalósul, s jó szolgálatot fog tenni, pénzben ugyanis nem kifejezhető az az eredmény, ami az itt élők biztonságérzetét fogja növelni” – hangsúlyozta a kormánymegbízott a 12 milliárd forintos projekt nyitórendezvényén.