A történelmi múlt a magyarság összetartó ereje + FOTÓK

Az “Ötágú Síp” Kulturális Egyesület immár hetedik alkalommal rendezte meg a Szögedi Nemzet találkozót az Alsóvárosi Ferences Kolostor és Látogatóközpontban, ahol többek között szó esett a Szegedről kirajzottak sorsáról, a magyarság megmaradásáról, és természetesen megemlékeztek a Szent László évről is.

Az alsóvárosi ferences rendházban szombaton

Bálint Sándor

néprajztudós szellemiségét is megidézték a résztvevők, hiszen mint ismeretes, a „legszögedibb szögedi” foglalkozott először a városból kirajzottakkal. A szervezők, akik Bálint Sándor kutatásai nyomán hívták életre a „Szögedi Nemzet” Találkozót, alsóvárosi, palánki, rókusi, tarjáni, felsővárosi és természetesen határon túli érdeklődőket is vártak a rendezvényre. A megnyitón a házigazda Ferences Rend nevében

Zatykó László

atya köszöntötte a találkozó résztvevőit. Kiemelte, a magyar nemzet tragédiáit a szegediek százszorosan élik meg. Legyen az tatár, török vagy éppen orosz pusztítás. *-*„Azt hiszem, akik itt élnek azoknak felejthetetlen, amikor a röszkei határnál hódítók sokasága jelent meg és várta, betörhessen hazánkba, Európába. Hallhattuk a süvítő rendőrautókat, amelyek az országhatárhoz igyekeztek, és hallhattuk a hamis próféták mindig ugyanazon kántálását” – fogalmazott a ferences testvér. Majd Jóel prófétától idézett a következő sorokat: „mint a nagy hegyekre rágomolygó fellegek, úgy zúdul ránk egy nagyszámú erős nép.” Az egyesület, mely a településről kirajzottak és a máig itt élők hangjának tekinthető, nagyban hozzájárul a határon túl és azon belül élő magyarok kapcsolatának ápolásához.

Horváth István Károlyné

, az „Ötágú Síp” Kulturális Egyesület elnöke köszönetet mondott azoknak, akik évről évre visszatérő vendégei a rendezvénynek. Majd a Szent László emlékév lévén néhány mondatban a magyar királyról emlékezett. „Óriási a népszerűsége már évszázadok óta, számtalan folyóirat, tanulmány tárgyalja tetteit. Mégis egyik legfontosabb tulajdonságát emelném ki, az igazságosságot, hiszen ennek szellemében lehet egy népet eredményen vezetni” – fejtette ki Horváth István Károlyné. Az egyesület a találkozóra újonnan veretett Szent László érmékkel készült a vendégeknek. A Szegedről kirajzott visszatérő és új vendégek szép számmal képviseltették magukat az évről évre megrendezett eseményén. Kirschné Tóth Erzsébet portálunknak elmondta, Szegediként férjével együtt nagy érdeklődéssel figyeli az egyesület programjait. *-*Sőt, az is a tudomásra jutott, hogy a kirajzott területeken éltek a felmenői. „A történelem a hobbim, így leginkább a történelmi előadások vonzottak ide, különösen Szabó István előadására vagyok kíváncsi” – tette hozzá

Kirsch Attila

. A szervezők elmondták, nagyon büszkék arra, hogy két új résztvevő előadásával is gazdagodott a program.

Fehér Viktor

, a Pécsi Tudományegyetem PhD hallgatója előadásában felhívta a figyelmet, a kirajzott alsóvárosi családoknak szerepére abban, hogy a Délvidéken több helyen is települések jöhettek lére. A 18. században Szegedről egy kisebb csoport a vajdasági Aranka közbe vetette meg a lábát. Rávilágított, a szegedi kirajzás szokásai, nyelvjárásai miként alakultak át az évszázadok alatt, és mind emellett hogyan tudták megőrizni kapcsolódási pontjaikat. Az előadást követően szintén egy délvidéki fiatal lépett a pódiumra

Virág Laura

, az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar, pedagógia szakos hallgatója. Előadásában a magyarság megmaradását vizsgálta a déli végeken. Természetesen nem ment el Bálint Sándor mellett sem, aki mint Alsóváros szülötte megalapozta a ma is szögedi nemzetként emlegetett kutatások alapját. A néprajzkutató szerint Udvarszállás volt a Tisza-parti város legdélebbi kirajzása, így az elhivatott lány e település magyar ajkú közösségében végezte kutatását. Célja az volt, hogy megvizsgálja, a 2011-es népszámlálás óta milyen irányba változott az ott élő magyar lakosság száma, melyek azok a tényezők, amelyek a fogyatkozó létszámot előidézik. Laura megosztó végeredményre jutott, mint fogalmaz *-*addig van jövője és reménye a határ túloldalán élő magyaroknak, ameddig lesz magyar gyermek az iskolapadban. A magyarság megmaradását vizsgáló előadást követően

Gesztes Olympia

Három királyfi, három királyleány a családok tükrében című előadását hallhatták, majd

Szabó István

filozófus és

Almási Vince

lépett a pódiumra a Történet a múltból különálló előadásaikkal. Végezetül pedig

Mihály Árpád

szobrász Csanádapácáról szóló története követezett. A nap hátralévő része az új résztvevők bemutatkozásával, lakóhelyükre, környékükre jellemző történetek elmondásával a jövőbeli tervek és célok megfogalmazásával telt.