Nógrádi György: Európa csendben a magyar példát követi

A biztonságpolitikai szakértő szerint lassan EU-ban is fontosabbá válik a biztonság kérdése. Úgy látja, más bevándorlási célterületek sokkal szigorúbban lépnek fel az illegális migráció ellen, mint az öreg kontinens. Nógrádi azt tapasztalja, hogy habár mindig kritizálják a nyugati politikusok Orbánt, mégis néhány hónappal később csendben az ő tanácsait követik.

„Kilenc nappal a kerítés felépítése előtt javasoltam ezt a megoldást. Előző nap még hihetetlenül okosnak számítottam, másnap már öt médium szerint hülye. Kiderült, egy publikációm sincsen, pedig minden évben rendszeresen publikálok, Párizstól Varsóig adok elő” – nyilatkozta

Nógrádi György

biztonságpolitikai szakértő a SZEGEDma hírportálnak. Az ismert egyetemi tanár a hamarosan induló nemzeti konzultáció apropóján látogatott a megyébe, a tervek szerint hét kérdést tesz fel a kormány a bevándorlásról és a kötelező kvótáról, így elsősorban a világot érintő migrációs folyamatokról beszélt.

Nem leányálom egy illegális migránsnak Ausztráliába jutni

„Három globális játékos van a világpolitikában: az Egyesült Államok, valamint tőle messze lemaradva Kína és Oroszország” – mondta. Rámutatott, a világon összesen négy irányt céloznak meg a bevándorlók. Az első Ausztrália, itt azonban szigorú a határvédelem, s egy olyan szigetre szállítják az elfogott migránsokat, ahol az „életfeltételeik – kulturáltan fogalmazva – sem nevezhetőek túl jónak”. A második a Perzsa-öböl szunnita arab államai, amelyek nem fogadnak be politikai okokból érkezőket. „Amikor megkérdezték a döntő részben szunnita menekülteket, hogy miért Európába mennek, s miért nem az előbb említett gazdag államokba, azt válaszolták: mert ott nincs demokrácia. Ez persze politikai szinten egy jó válasz, a valóság pedig más kérdés” – vélekedett Nógrádi György. Dubaiban egy pakisztáni sofőr dolgozott neki, akinek még a nagyapja jött dolgozni ide, és habár soha nem járt Pakisztánban, mégis ottani útlevele volt, mert állampolgárságot nem kapott, azaz kirúghatják az országból, ha egyszer hibázik.

Megváltozik Amerika egy emberöltőn belül

Szintén sokan szeretnének az Amerikai Egyesült Államokba bejutni. „Szeptember 11. után az USA úgy döntött: fontosabb számára a biztonság, mint a szabadságjogok. Európa viszont ezt a jelenlegi helyzetben kezdi mondani” – magyarázta.

Obama

évente százezer embert engedett be, ez a kvóta lecsökkent a felére

Trump

elnökségével. Többségük Közép- és Dél-Amerikából érkező spanyolajkú menekült. Megjegyezte, hogy ma már az angolszász hátterű népesség aránya csökken, a fiatalok között már kisebbségben vannak az ő gyermekeik, ez komoly politikai változásokat okozhat egy generációnyi időn belül. A legutolsó célterület maga Európa. Két útvonalon keresztül érkeznek a migránsok: Törökországon és a Földközi-tengeren át. A törökök ravasz módon nem engedik tovább azokat a menekülteket, akik rendelkeznek szakmával, diplomával. Úgy fogalmaznak, azok küldik Európa felé, „akik a leginkább rászorultak”. „A beígért hárommilliárd eurónak kevesebb, mint az egyharmadát adtuk oda Törökországnak” – jegyezte meg Nógrádi. Problémát jelent, hogy Ankara és Brüsszel kölcsönösen egymást vádolja, hogy a migránsok feltartóztatására kötött egyezményt nem tartja be.

Németországnál a kulcs

„Európának el kell döntenie, hogy mit akar. Nincs olyan tagállam az Európai Unióban, amely migránsokat kíván befogadni” – fogalmazott Nógrádi György. Úgy gondolja, a migránskérdés megoldása Németország nélkül nem lehetséges. Emlékeztetett rá, 2015-ig folyamatosan nőtt az Európába érkező illegális bevándorlók száma. Nem ismert, hogy mennyien vannak, maga Berlin is csak becsülni tudja ezt, körülbelül 1,1-1,5 millió migráns jött be, akikből mintegy 300 ezer eltűnt. Bonyolította a helyzetet, hogy a tartományok informatikai rendszerét csupán néhány héttel ezelőtt kötötték össze, addig az illegális bevándorló a különböző egységekben más-más személyazonossággal jelentkezett be, s mindenhol felvette a neki járó pénzt.

A németek alapkoncepciója a pótlólagos munkaerő megtalálása. Az előző évtizedekben a német kormány és a vállalatok emberei Európa szegényebb részeiből – Spanyolországból, Portugáliából, Olaszországból, a volt Jugoszláviából – toboroztak munkaerőt. Most viszont megfordult a folyamat, s bejön a migráns, miközben nincs papírja, nem ismert a neve, származása, ráadásul az érkezők egyre nagyobb része analfabéta, nem beszél nyelvet. „Most először ismerték el a németek, hogy a migránsok eltartása, mint amennyi hasznot potenciálisan hoz” – mondta a biztonságpolitikai szakértő. 226 500 migránst kívánnak kiutasítani, ez azonban bonyodalmakba ütközik, ugyanis ezt a lépést nem az ország, hanem az adott tartomány teszi meg. Ez azt jelenti, hogy ahol zöldpárti politikus van a helyi kormányban, ott a lépés nem engedik meg. Eközben 115 ezer embert még mindig nem bíráltak el. Ennek ellenére fontosnak tartotta leszögezni, hogy Berlin hazánk legfontosabb partnere.

Elismerik a magyar határvédelmet

Kitért végül a magyar helyzetre is. Szerinte hiába kritizálják a magyar déli határvédelmet, akkor is a kerítéssel védtük meg az EU-t és a visegrádi államokat. Megjegyezte,

Orbán Viktor

bármit is tesz, a nyugati politikusok neki mennek, majd szépen csendben követik a példáját – utalt az osztrák „kapukra” szárnyacskákkal, azaz az ottani kerítésre. Nálunk alacsonyabb a terrorfenyegetettség, mint Európa más térségeiben, ennek köszönhetően az európai lakosság elismerte a magyar kormány eredményeit, tisztelik a magyar miniszterelnököt az unióban.