Kósa: a NATO szerint sem csökken a migrációs nyomás

A NATO elemzői is teljesen kizártnak tartják, hogy rövidtávon csökkenjen a migrációs nyomás - emelte ki az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke az ülés után tartott sajtótájékoztatóján.

A bizottság a tömeges bevándorlásról, az Európát fokozottan érintő migrációs hullám mértékéről, annak közeljövőbeni alakulásáról zárt ülésen tájékozódott. A testületnek

Kontrát Károly

, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára,

Vargha Tamás

, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára,

Papp Károly

országos rendőrfőkapitány, továbbá a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat és a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központ (TIBEK) képviselői adtak tájékoztatást.

Kósa Lajos

azt mondta: a zárt ülésen egy a NATO megbízásából készült, augusztusban véglegesített, bizalmas minősítésű dokumentum nyomán is értékelték a migrációs helyzetet. A NATO elemzése szerint csak az észak-afrikai térségből 2020-ig hatvan millió ember hagyja el otthonát - emelte ki a politikus. Ráadásul a NATO elemzői is úgy vélik: ezen migráció okai - mint a demográfiai, vízgazdálkodási problémák, a bizonytalan politikai helyzet - nem számolhatók fel könnyen. Hozzátette: a NATO előrejelzése egybevág a Frontex és az ENSZ menekültügyi főbiztosságának előrejelzéseivel is. Példaként említette, hogy a Frontex szerint már 34-36 millió ember hagyta el otthonát és Európa felé tart. Szintén a Frontex szerint Líbia partjainál jelenleg is egymillió ember vár behajózásra, Afrika szarvából további mintegy másfél millió ember indulna el. Ezen felül Törökországban is van 3,6 millió ember, akiket egyelőre a Törökország és Európai Unió közötti megállapodás tart vissza - fejtette ki Kósa Lajos. A bizottság elnöke felhívta a figyelmet, hogy a NATO felmérése csak az észak-afrikai, szubszaharai térségre fókuszál, így nincs benne például Pakisztán és Afganisztán. Márpedig az idén Magyarországon elfogott illegális bevándorlók többsége pakisztán vagy afgán volt - jegyezte meg. A fideszes politikust kérdezték arról a csütörtöki hírről is, miszerint a Soros-terv része, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. Ennek kapcsán Kósa Lajos azt mondta, korában Soros György maga is mondta, hogy máshogy kell megítélni a migránsok által elkövetett cselekményeket. Kósa Lajos kiemelte:

Soros György

tervének része, hogy a migráció előtt ki kell nyitni Európa kapuit és az országhatárokat is, és így kell megoldani a demográfiai és munkaerőproblémákat. Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a beengedni tervezett emberek számában felső határokat soha nem mondanak. A kormánypárti politikus kitért arra, a bizottsági ülésen is szóba került a Soros-terv és a nemzeti konzultáció. Kósa Lajos azt mondta: azért nem engedte, hogy ennek kapcsán kérdezzék a meghívottakat, mert nem akarta, hogy a testület ülése egy nemzeti konzultációs vitába bonyolódjon.