Közélet

Kinek mit ér meg? – A szegedi munkavállalók közül is sokan ingáznak

Kinek mit ér meg? – A szegedi munkavállalók közül is sokan ingáznak

2017. szeptember 13., szerda
Kinek mit ér meg? – A szegedi munkavállalók közül is sokan ingáznak

Minden harmadik dolgozó ingázik hazánkban a munkahelye és az otthona között. Az adatok alapján ez Csongrád megyében is jellemző, Szeged pedig kiemelt célállomás.

A főváros és a megyei jogú városok mindig is több lehetőséget nyújtottak a munkavállalóknak, mint akár azok környezetében elhelyezkedő kisebb települések. A KSH

adataiból

kivehető, a Szegedre bejárók aránya a helyben foglalkoztatottakon belül több mint húsz százalékra tehető. A munkába járás eltérő hatást gyakorol az egyénekre. Van, aki egy jobb állásért naponta több óra hosszát is képes utazni a jobb fizetés reményében. „Kiskunhalasról jelentkeztem egy szegedi multihoz dolgozni, számomra a napi kétszer 1-1,5 órás buszos utazás is leküzdhető a megfelelő munkakörülményekért cserébe” – osztotta meg velünk egyik olvasónk. Az ingázás negatív oldalaival is számolniuk kell a munkavállalóknak. Az utazás járhat stresszel, illetve a belefektetett energia is jobban igénybe veszi a szervezetet. Egy másik hatás, hogy mivel a munkavállaló idejének nagy részét más településen tölti, így kevésbé tudja kivenni a részét lakóhelyének közösségi életéből is. A szakemberek szerint, aki egy óránál többet ingázik naponta, az hamarabb kiég, elfárad. A közlekedési eszközök megválasztásánál a viszonylag rövidebb ideig utazók a helyi közlekedési eszközökön töltenek több időt, a hosszabb utat megtevők gépkocsiban, illetve távolsági tömegközlekedési eszközökön. „Több, mint egy évnyi autós ingázást követően éreztem úgy, hogy a napi hatvan kilométeres táv felőrli a fennmaradó energiáimat, a kezdeti lelkesedés ekkor már alábbhagyott. Kellő tapasztalatot szereztem ezáltal, a továbbiakban már a határaim ismeretében tudtam munkát vállalni” – mondta el a huszonhat éves könyvelőként dolgozó

Márti

, aki korábban egy az agglomerációba eső kistelepülésről járt Szegedre naponta. A vonzáskörzetet nézve, az alföldi megyeszékhelyek közül Szeged, Debrecen, Nyíregyháza és Kecskemét kevesebb településből álló vonzáskörzettel rendelkezik, mint az ország sűrűbb településhálózattal bíró megyéi, a KSH szerint az ott élők lélekszám azonban több, mintegy 76-125 ezer fő. „Kétszer negyven kilométert utazom, ez összesen 2,5 órát tesz ki naponta. A munkáltatóm fizeti az útiköltséget, illetve ennél a mezőgazdasági profilú cégnél a fizetéssel is elégedett vagyok. Számomra a belefektetett áldozattal együtt is megéri. Az utazás időtartamát igyekszem hasznosan kitölteni, olvasok, zenét hallgatok” – fogalmazott

Zsuzsanna

. A bejárás tehát nem mindenkinek okoz problémát. A húszas éveiben járó

József

elmondta, a háztól a munkahelyéig 50 percet vesz igénybe számára az út, nem érez különösebben megterhelést sem fizikálisan, sem mentálisan emiatt. Véleménye szerint az egy órát meghaladó odaút lehet az a lélektani határ, amely felett már nem vállalná a napi ingázást. A lakóhelyünktől távolabb eső munkavállalásnál érdemes számolni azzal is, hogy az utazással eltöltött idő összeadódva mennyivel több munkanapot adhatna ki az év során. A mérlegelésnél a pozitív és a negatív tényezőket latba véve mindenki eldöntheti, hol a határ számára, mit ér meg neki egy távolabbi munkahely választása.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.