Ifj. Lomnici Zoltán: „A kvótadöntésből semmi nem következik" + FOTÓK

Az Európai Bizottság elutasító döntése, kötelező betelepítési kvóta, terrorizmus, Európa és Magyarország jövője – többek között ezekről a témákról is kérdezte Csúri Ákos házigazda, a Blogstar.hu alapítója ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogászt, a SZEGEDma Klub vendégét. A Bistorant étterem rendezvényterme ismét megtelt.

Elutasította az Európai Bíróság a menedékkérők tagállamok közötti elosztását szolgáló uniós mechanizmus ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet – ismertette szerdai ítéletét a luxembourgi székhelyű bírói testület. Mint ahogy arról korábban

beszámoltunk

, a magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból.

„A döntésből semmi nem következik

– leszámítva azt, hogy egyesek a témába „belekapaszkodva” megpróbáltak belpolitikai előnyt kovácsolni –, itt mi csak nyerhettünk volna egy számunkra kedvező döntés esetében, veszíteni valónk nem lehetett, hiszen elvi alapon nem akarja a magyar kormány végrehajtani a kvótáról szóló döntést, függetlenül attól, hogy 1294 migránsról, ötezerről, százezerről, vagy felső korlát nélküli kvótáról is legyen szó. Ez a kormány álláspontja, ezt tudomásul kell venni” – reagált

ifj. Lomnici Zoltán

az Európai Bíróság ítéletére, hozzátéve, a benyújtott kereset és maga az eljárás Dávid és Góliát küzdelmét jelentette, hiszen egyik oldalon Szlovákia és Magyarország állt lengyel támogatással, addig a másikon a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bizottság, Olaszország, Franciaország, Németország, Görögország és még további támogatók. A két, lélekszámában is kisebb tagállam keresetéről szóló döntés borítékolható volt. Az alkotmányjogász azt is megjegyezte, a benyújtott kereset egy alaposan kidolgozott, érvekkel alátámasztott munka eredménye volt. A tétet viszont nem az jelentette, hogy befogadjuk-e a migránsokat, hanem az, hogy a 120 ezer bevándorló tagállamok közötti kötelező elosztását előíró 2015 szeptemberi döntés – amely kijátszása volt az állam- és kormányfők önkéntes kvótáról szóló döntésének – legitim volt-e.

Jean-Claude Juncker és a „susmus” demokrácia

„

Martin Schulz

, az Európai Parlament volt elnöke, szociáldemokrata kancellárjelölt

Jean-Claude Juncker

, az Európai Bizottság elnökének hívószavára félrevonult egy különterembe, majd megbeszélték, mi lesz az Európai Unió jövője, később forgatókönyvüket érvényesítették” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán a német „Spiegel” című lapban leírtakat. Hozzátette, ennek a „susmus” demokráciának az egyik végterméke az Európai Bíróság magyar kereset iránti elutasító döntése is. „Magyarország elvitte a balhét a lapító tagállamok helyett, amelyek szintén nem tettek eleget kötelezettségeiknek” – mondta az alkotmányjogász. Véleménye szerint, az nem járja, hogy egynegyedét hajtják végre egy uniós döntésnek, amelynek a meghozatala eleve aggályos volt. Több ország be sem fogad migránsokat, csupán szándéknyilatkozatot tesz, így azok megússzák a szankciókat, egyes országok, amelyek kiállnak az elveik mellett mások helyett is, azok ellen kötelezettségszegési eljárás indul. Ez egy politikai trükk is egyben, ugyanis amennyiben történik egy tragédia, akkor indítani kell egy háborút, vagy kreálni egy újabb botrányt, amely eltereli a figyelmet a gondról. A Brexit egy tragédia volt a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság számára, hiszen az a totális kudarcot jelenti, ha egy tagállam polgárai – jelen esetben az európai közösség egyik „motorja”, Nagy-Britannia – azt szavazták meg, hogy kilépnek az unióból.

Terrorizmus és a politikai csúsztatások

„Történik emberölés, rablás így is, úgy is” – idézte fel ifj. Lomnici Zoltán

Gyurcsány Ferenc

szavait. Hozzátette, aki azt a terrorcselekményt, amely sokadszorra megtörténik, mint például amikor kamionnal békés tömegen áthajtanak, összehasonlítja egy bármely országban előforduló emberölési kísérlettel, kioltott emberélettel, azt a személyt politikai haszonszerzés vezérli. Sőt, olyan bagatell véleményeket is lehet hallani, hogy ezt meg kell szokni, ez a migrációs válság velejárója. Egyes médiumok, többek között németországi folyóiratok a politikai korrektség jegyében nem adnak valós képet a kialakult helyzetről. „A politikai korrektség fogalma valójában egy szűrő, amely bizonyos híreket átenged, bizonyos híreket nem. Volt rá példa, hogy nem közölték egy-egy terrorcselekménynél az elkövető bevándorlói hátterét. Magyarországon pedig nem lehetett arról beszélni, hogy Soros György milliárdos egy civil-, média-, és gazdasági hálózatot működtet. Ez 2014-ig tabutéma volt itthon. A politikai korrektség egy csapda, amelyben csak a liberális gondolkodásnak eleget tevő híreket lehet terjeszteni. Minden ettől eltérő meglátás szélsőséges, radikális. A politikai korrektség felszámolása zajlik az Európai Unióban és hazánkban is” – tette hozzá. Politikai döntést kell arról hozni, hogy akarunk-e egy olyan világban élni, ahol minden második személy bevándorló, avagy sem. Ifj. Lomnici Zoltán felhívta a figyelmet, az Európai Bíróság kimondta, a migránsoknak alkalmazkodniuk kell a helyi kultúrához és jogrendszerhez, azonban többségében nem kívánnak integrálódni. Svédországban előfordult, hogy katolikus templomban levetették a keresztet, hogy saját vallásukat tudják gyakorolni, míg ez fordított esetben aligha lehetne elképzelhető.

A szegediek is léphetnek

„Amíg nem éri tragédia azokat a politikusokat, akik vakon hisznek abban az elvben, amely szerint előremutató kezdeményezés elvegyülni a migránsokkal, addig az ő gondolkodásukban változás nem lesz” – jegyezte meg Botka László MSZP-s polgármester nézeteivel kapcsolatban az alkotmányjogász. Elmondta azt is, hogy a terrortámadás és a bevándorlás között összefüggés van. Valami miatt vagy felbátorodtak, vagy társakra leltek azok, akik ezeket a cselekményeket elkövetik. A bevándorlási hullám előtt, azaz 2015 előtt nyugodtabb világ volt az Európai Unióban. A megtörtént események ellenére

Angela Merkel

német kancellár továbbra is kiáll amellett, hogy Németországnak a „szebbik arcát kell mutatnia”, a bevándorlók befogadása pozitív döntés volt, noha az odaérkező migránsok több mint fele – a korábban hangoztatott elképzelésekkel ellentétben – nemcsak, hogy nem volt agysebész, ellenkezőleg, csak funkcionális analfabéta, akiknek a képzése csak euró milliókban mérhető terhet jelent. Szerinte, a demokrácia eszközével kell élniük azoknak a szegedieknek is, akik ezekkel a liberális nézetekkel nem értenek egyet. Az önkormányzati választások alkalmával lehet leváltani az ilyen polgármestereket, vezetőket a hatalomról. „Aki látta, hogy Röszkén mi történt a határnál, az felelős politikusként nem mondhatja azt, hogy a kerítést le kell bontani. Itt vagy egy olyan pénzügyi háttérhatalom áll az illető mögött, amely ezt mondatta vele, vagy azért mondta, mert egy rossz reálpolitikus, aki nem látja a veszélyeket” – emelte ki ifj. Lomnici Zoltán. Elmondta, a visegrádi négyek kiállnak amellett, hogy a migrációs válságot úgy lehet kezelni, hogy a segítséget viszik a célországokba, és nem a bajt hozzák ide. Ebben az esetben működhet tovább a "rendszer", maradhat fent Európa.

A migránsok a magyar szociális hálót is terhelhetik

„Ha beáramlanak a migránsok, akkor elkerülhetetlen, hogy ne a szociális háló terhére használjanak fel ellátásukra pénzeket. Az igazán rászoruló, hazai felzárkóztatási programok résztvevői lehetnek a kárvallottak” – mondta ifj. Lomnici Zoltán. Kifejtette, 800 millió eurót fordított a magyar kormány Európa megvédésére. Magyarország megállította a migrációs hullámot, megvédett számos más európai országot, amelyek a hullám célállomásai lettek volna. Ezzel szemben Brüsszelből egy „elefántcsonttoronyból” diktálnak. Hozzátette, 2016 decemberében lefektetett határozatban fogalmazták meg azt a tervet, amely tartalmazza, hogy amennyiben születik még egy kvótahatározat, és azt az alapvető jogok biztosa, Székely László megtámadja az Alkotmánybíróság előtt, akkor vélhetőleg az Alkotmánybíróság kimondja: Magyarországon nem lehet újabb kvótahatározatot végrehajtani.