Ezek lesznek a nemzeti konzultáció kérdései

A konzultáció minden pontjához részletes magyarázatot ad a kormány. Ez a korábbi konzultációk alkalmával nem volt jellemző, de azt szeretnék, ha a polgárok minél nagyobb rálátással rendelkeznének Soros György tevékenységéről, kijelentéseiről és migrációt illető terveiről.

A

Magyar Idők által megismert

, összesen hét pontból álló konzultációs ív elsőként azt vázolja fel, hogy

Soros György

arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is. A mellékelt, úgynevezett „infobox” szerint a milliárdos spekuláns évek óta azon dolgozik, hogy megváltoztassa Európát és az európai társadalmakat. Soros, saját maga által felvázolt terve szerint „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia legalább egymillió menedékkérőt évente”. A mellékelt tájékoztató kitér arra is, hogy az Európai Parlament hasonló álláspontot képvisel, a testület támogatta az áttelepítési programokat, valamint a bevándorlási útvonalak létrehozását. A konzultáció következő pontja arra kérdez rá, támogatjuk-e Soros György és a brüsszeli vezetők azon tervét, amely szerint az EU tagállamai, így Magyarország is, lebontaná a határvédelmi kerítéseket, és megnyitnák a határokat a bevándorlók előtt. A mellékelt hivatkozás szerint a milliárdos már két évvel ezelőtt úgy fogalmazott: „a mi tervünknek a menekültek védelme a célja, és a nemzeti határok jelentik az akadályt”. Egyes brüsszeli vezetők is keményen támadták a határzárat. A migrációügyi biztos idén júniusban kijelentette: nem jó megoldás, ha az uniós tagállamok kerítéseket húznak fel a külső határokon. A kérdések között megtalálható a kötelező betelepítési kvóta is, mint a Soros-terv újabb eleme. Eszerint a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően osztaná szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie. A nemzeti konzultáció ezen a ponton kitér arra a Brüsszelben hozott döntésre, mely szerint első lépésként Magyarországnak 1294 bevándorlót kell befogadnia. Hozzáteszik, ha a betelepítési kvóták életbe lépnek, a magyaroknak már nem lesz beleszólásuk abba, hogy kivel élnek együtt a jövőben. A bevándorlás anyagi felelősségét firtató kérdésre, miszerint támogatható-e, hogy a Soros-terv alapján Magyarországnak is 9 millió forint állami segélyt kellene fizetnie minden bevándorlónak, a konzultációs infobox Soros egy korábbi nyilatkozára hívja fel a figyelmet. Eszerint „az EU-nak biztosítania kellene menedékkérőnként évi 15 ezer eurót az első két évben, hogy fedezze a szállást, az egészségügyi ellátást, az oktatási költségeket – és hogy a menekültek befogadását vonzóbbá tegye a tagállamoknak.” A milliárdos spekuláns szerint ezt az összeget hitelből kellene előteremteni, a hitelek visszafizetéséhez pedig adóemelésre van szükség: emelnék az ÁFÁ-t, valamint a benzinfogyasztást és a turizmust terhelő adókat. A nemzeti konzultáció szerint Soros György tervének része az is, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért. A kormány itt arra hivatkozik, hogy a milliárdos jelentős összegekkel támogat olyan szervezeteket, amelyek segítik a bevándorlást, és védik a törvénytelenségeket elkövető bevándorlókat. Ilyen például a Helsinki Bizottság, vagy az Amnesty International, ami többször is követelte annak az Ahmed H-nak a szabadon bocsátását, aki kövekkel támadt a határt védő magyar rendőrökre, és terrorcselekményért első fokon elítélték. Az Amnesty még kártérítést is fizettetne a magyar állammal. Az egyes országok kultúrájának megőrzése céljából a kérdések közt felmerül, elfogadható-e, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen. A kérdést Soros György „A nyílt társadalom” című könyve indokolja. Ebben az üzletember arról írt, hogy „a nemzetállamok tekintélyének hanyatlása üdvözlendő fejleménynek minősül”. Arról is nyíltan beszélt, nem szabad feladnunk meggyőződésünket, hogy a migráció jót tesz Európának. Végül, de nem utolsósorban a kormány arra kíváncsi, a magyar emberek támogatnák-e, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket. A háttéranyag rámutat: a Soros-terv végrehajtásának legfőbb akadályai azok a kormányok, amelyek kiállnak a nemzeti függetlenség mellett, és fellépnek az illegális bevándorlás ellen. Ma még azért nem tud Soros György évente egymillió bevándorlót Európába hozni, mert vannak olyan kormányok, amelyek tiltakoznak ez ellen. A magyar kormány eleget tesz a schengeni megállapodásnak, amikor megvédi a határokat és kerítést épít, így nehezítve a Soros-terv végrehajtását. Soros és több brüsszeli döntéshozó ezért támadja hazánkat. Az Európai Bizottság javaslata szerint azoknak a tagállamoknak, amelyek nem vesznek részt a betelepítési programban, minden bevándorló után 78 millió forintos büntetést kellene fizetniük.

A nemzeti konzultáció pontjai

1.

Soros György arra akarja rávenni Brüsszelt, hogy Afrikából és a Közel-Keletről évente legalább egymillió bevándorlót telepítsen az Európai Unió területére, így Magyarországra is.

2.

Soros György brüsszeli vezetőkkel együtt azt is tervezi, hogy az EU tagállamai, így Magyarország is, bontsák le a határvédelmi kerítéseket, és nyissák meg a határokat a bevándorlók előtt.

3.

A Soros-terv része, hogy a nyugat-európai országokban összegyűlt bevándorlókat Brüsszel kötelezően ossza szét, különös tekintettel a kelet-európai országokra. Ebben Magyarországnak is részt kellene vennie.

4.

A Soros-terv alapján Brüsszelnek arra kellene köteleznie minden tagállamot, így Magyarországot is, hogy minden bevándorlónak fizessen 9 millió forint állami segélyt.

5.

Soros György azt is el akarja érni, hogy a migránsok enyhébb büntetést kapjanak az általuk elkövetett bűncselekményekért.

6.

A Soros-terv célja, hogy az európai országok nyelve és kultúrája háttérbe szoruljon annak érdekében, hogy az illegális bevándorlók integrációja hamarabb megtörténjen.

7.

A Soros-terv része, hogy politikai támadást indítsanak a bevándorlást ellenző országok ellen, és kemény büntetésekkel sújtsák őket.