Az ellenzék migrációval kapcsolatos kommunikáció-evolúciója

A hirado.hu azt foglalta össze, hogyan változtak az ellenzéki pártok migrációval kapcsolatos megnyilvánulásai, amely mint írják, az elmúlt évek során rendre a kormánypártok ellenében történtek.

Az ellenzéki pártok migránskérdésben tett megnyilvánulásai – hol közvetlenül, hol kevésbé – az elmúlt évek során rendre a kormánypártok ellenében történtek - írja a

hirado.hu

. Két esztendeje még a határon épülő kerítés ellen kampányoltak, egy ideje pedig már a kötelező betelepítési kvóta mellett teszik le a garast. A kormánypártok csütörtöki bejelentése szerint jön az újabb nemzeti konzultáció, ezúttal a Soros-tervről – ez pedig aktualitást ad annak, hogy számba vegyük az ellenzéki kommunikáció fontosabb állomásait a fentiekkel összefüggésben.

1. Az ellenzék szerint nincs migránsprobléma

Amikor a migránshullám először elérte Magyarországot, a szocialisták következetesen tagadták, hogy a kialakult helyzet valójában probléma lenne. Az MSZP-s Kunhalmi Ágnes 2015. június 18-án egy Lendvay utcai demonstráción azt mondta, hogy „a bevándorlás álprobléma, amit a Fidesz kreált”, mert „az igazi gondot a magyarok kivándorlása jelenti”. Horváth Csaba szocialista politikus ugyanezen a napon tett Facebook-bejegyzésében ugyancsak „álproblémának”, ezen kívül „hisztinek” és „műbalhénak” nevezte a migrációs kérdést. (Egy korábbi posztjában a fővárosi politikus már-már Budapestre invitálta a migránsokat, amikor azt írta: „Üzenem minden itt élő bevándorlónak: nem kell félnetek. Budapest befogad!”). Később

Botka László is csatlakozott

a migrációs álprobléma-táborhoz.

2. Az ellenzék szerint kötelező betelepítési kvóta sincs

Nincs és nem is lesz kötelező betelepítési kvóta – szinte szóra megegyezően ezt nyilatkozta több ellenzéki politikus is 2016 őszén, így

Tóth Bertalan

a Népszavában,

Molnár Gyula

az origo.hu-n – „Nincs ma olyan komolyan vehető politikusa Európának, aki arról beszélne, hogy a menekültkérdés megoldásának érdekében kötelező betelepítési kvótákat szeretnének bevezetni” –, és ezt írta

Ujhelyi István

is közösségi oldalán.

3. Az ellenzék szerint van betelepítési kvóta, de nincs baj vele

Nem sokkal később már finoman átsiklott a kötelező kvóta következetes tagadásán az ellenzék, és a Molnár Gyula, az MSZP elnöke egyenesen a kvóta elfogadása mellett érvelt. Azt mondta: az európai „együttműködésben, ha vannak olyan elemek, amik nem annyira kedvezőek Magyarország számára, azokat bizony néha el kell fogadni”.

Gyurcsány Ferenc

is büszkén hirdette, hogy elfogadja az unós kvótát, pártjával pedig aláírásgyűjtésbe is kezdett a kvóta mellett. Az ugyancsak DK-s

Niedermüller Péter

sem gondolta ezt másként, mert 2015. szeptember 3-án azt mondta a Népszabadság szerint: „Akár tetszik Orbánnak, akár nem, meg fog valósulni a menekülők igazságos elosztását célzó kvótarendszer. Négy-öt tagállam ellenkezése aligha teheti majd lehetővé, hogy ez alól kibújjanak.” Az MTI októberi híre szerint ennél tovább is ment a politikus, kijelentette: „a menekültek elosztására vonatkozó javaslat Magyarország és Európa érdekeit szolgálja.” Az Együtt kezdettől nyíltan kvótapárti, már 2015-ben azt javasolták, hogy a Fidesz álljon az élére a kötelező menekültkvóta bevezetésének. „Szerintem ezen emberek egy részének Magyarország méltó, büszke otthona lehet, ezeknek az embereknek egy része az átlagnál képzettebb, számukra Magyarországon idővel állást lehet biztosítani” – az Együtt képviseletében így foglalt állást az ATV szerint

Szigetvári Viktor

2015 júniusában.

Juhász Péter

, a párt másik prominense már 10-15 ezer menekült befogadását indítványozta és tüntetést is szervezett 2015 szeptemberében a menekültek mellett, „Szégyelld magad, Orbán!” címmel.

Szabó Tímea

, PM politikusa is a migránsok betelepítése mellett érvelt, azzal, hogy „egy sokszínű, különböző kulturális tulajdonságokkal és háttérrel rendelkező közösség erősíti és előreviszi Magyarországot.” Az LMP-s

Meszerics Tamás

egyenesen kijelentette, hogy pártja „nem tudja máshogy elképzelni a válság megoldását, mint a kötelező kvótarendszer bevezetésével”. Az LMP sem tartotta jó ötletnek, hogy a kormány nemet mond 1300 migráns befogadására, Vona Gábor pedig 2017 januárjában az RTL Klubon szintén megengedően nyilatkozott meg a kötelező betelepítésektől, amikor azt mondta: amíg a kvóta „pár ezer emberről szól, addig azt mondom, hogy oké, lehet ezen gondolkodni”.

4. Az ellenzék szerint nem volt szükség népszavazásra

Nem csak szóban, de tettekben is megnyilvánult a baloldali ellenzék 2015 novemberében, amikor a parlament arról döntött, hogy hazánk megtámadja a kötelező betelepítési kvótát az Európai Bíróságon. Az erről szóló törvényt a baloldal, vagyis az MSZP, a DK, az Együtt, a PM, az MLP és az LMP nem támogatta. Amikor a kormány 2016-ban népszavazást írt ki a kvótáról, azt az ellenzék ugyancsak támadta az utolsó percig – ahogy tette ezt Brüsszel is. A PM-es

Jávor Benedek

elsőként támadta meg bíróságon a kormány népszavazási kezdeményezését, míg a Jobbik a népszavazással kapcsolatban különféleképpen nyilvánult meg, ám lényegében bojkottálta azt. Miután a népszavazás eredménye szerint a szavazók 98 százaléka elutasította a kötelező betelepítési kvótát, alkotmánymódosítást kezdeményezett a kormány ennek érvényesítésére. Ezt az ellenzék megakadályozta: az MSZP és a DK mellett a Jobbik is leszavazta.

5. Az ellenzék szerint nincs kapcsolat a migránsok és a terroristák között

Az MSZP-s

Szanyi Tibor

2015 nyarán azt nyilatkozta a HírTV-ben, hogy „statisztikailag nincs kimutatható összefüggés” a bevándorlás és a terrorizmus között, és később ugyanezt tette

Molnár Zsolt

is az ATV-ben, mondván, „a menekültkérdésnek és a terrorizmusnak lényegében nincsen közös halmaza” – de ugyanígy nyilatkozott Tóth Bertalan is a Népszavának. Gyurcsány Ferenc a DK képviseletében arról beszélt 2015. november 25-én, hogy „jobban kell félni a kutyapiszoktól, mint a terroristáktól.” (Mint ismeretes, nem sokkal korábban, 2015. november 15-én Párizsban hét helyszínen követtek el összehangolt terrortámadást, amelyek során 130-an meghaltak. A terrortámadásért az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta a felelősséget).

6. Az ellenzék szerint meg kell büntetni a migránsok befogadását megtagadó államokat

Az ellenzék Brüsszelben is a kormányhoz képesti másik térfélen tartózkodott, amikor a migránsok betelepítéséről kellett szavazni. 2016 júliusában a magyar baloldali pártok európai parlamenti képviselői egytől egyig támogatták az EP-jelentés azon cikkét, amely a migrációs válság kapcsán az újraelosztási mechanizmus kikényszerítéséről szól. A magyar baloldali EP-képviselők (Szanyi Tibor, Ujhelyi István, Molnár Csaba, Niedermüller Péter, Jávor Benedek és Meszerics Tamás) megszavazták azt, hogy pénzbüntetéssel sújtsák azokat az országokat, amelyek nemet mondanak a kényszerbetelepítésre. Nem sokkal később, 2017 áprilisában a magyar baloldal támogatásával újabb migránspárti jelentést fogadott el az Európai Parlament balliberális csoportja. A magyar baloldal összes európai parlamenti képviselője ekkor is megszavazta a durván bevándorláspárti jelentést, amelyben már rögzítették: fel akarják gyorsítani a migránsok betelepítését, ezt egy állandó mechanizmussal akarják elérni és meg akarják könnyíteni a migránscsaládok egyesítését.

7. Az ellenzék szerint nincs Soros-terv

Két éve arról beszélt az ellenzék, hogy nincs bevándorlás, egy ideje pedig a kvótáról nyilatkoztak ugyanígy. Az ellenzék szerint azonban nincs Soros-terv sem. Az ellenzék szerint a Fidesz „egy nem létező” Soros-tervvel „próbálja majd félelemben tartani és gyűlöletre hangolni az embereket”. A párt ezzel arra reagált, hogy a kormánypárti képviselőcsoport csütörtökön felkérte a kormányt, hogy tartson nemzeti konzultációt a „Soros-tervről”, „mert az egész Európát és benne Magyarországot is veszélyezteti”. Halász János, a Fidesz frakciószóvivője csütörtöki velencei sajtótájékoztatóján emlékeztetett a kvótaperben született európai bírósági döntésre is, amely „megnyitotta az ajtót a Soros-terv végrehajtása előtt”. A sokat emlegetett tervről maga Soros György írt értekezést, ennek része évi egymillió migráns behozatala Európába, a kerítések lebontása, a bevándorlók kötelező szétosztása a tagállamok között és a migránsok 9 millió forintos pénzügyi támogatása.