A kormányhivatal tett pontot a mólóvita végére Algyőn

Ellentétes az önkormányzat vagyonrendeletével a mólóeladás – ezt mondta ki a kormányhivatal, így mégsem került magántulajdonba az úszómű. Ezen kívül arról is tárgyaltak a képviselők, hogy több szociális és költségalapú bérlakásra lenne szükség a nagyközségben.

Régóta halogatott rendeletek összehangolása is megtörtént, egyrészt az előző ülésen

új SZMSZ-t alkottak

, most pedig az önkormányzat közbeszerzési és beszerzési szabályzatát módosították, így immár egységes, párhuzamosságoktól és ellentmondásoktól mentes a szabályozás.

Molnár Áron

elmondta, az előző polgármesterek 3 millió forintig dönthettek beszerzésekről, ezt az előzőt testület az ő esetében először 500 ezerre, majd 1 millióra, végül 100 ezer forintra módosította. „Az új végrehajtási szabályzatban 1 milliós határ szerepel, így kisebb volumenű ügyekben saját hatáskörben dönthetek, ám efölött bizottsági döntés is szükséges a jövőben. Egy és négymillió között pedig az adott szakbizottságnak kell a jövőben támogatói javaslattal élnie, utána intézkedhet a polgármester. Így immár minden rendeletünk össze van hangolva” – részletezte. Az önkormányzat költségvetési gazdálkodásának első félévéről, valamint az adóbevételek alakulásáról is volt előterjesztés, amelyeket bár nem kötelező elkészíteni, de Algyőn megtartották a gyakorlatot, s ez a képviselő-testület új tagjainak is könnyebbség, hiszen áttekinthették a jelenlegi adatokat. „A legfontosabb, ami látszik a dokumentumokból, hogy az eredetileg kitűzött célokat tudjuk tartani, ezt mutatják a számok. A költségvetési főösszeg 3,2 milliárd körüli, míg az adóbevételeinkkel kapcsolatban az látszik, hogy jól terveztünk, s a bevételek időarányosan alakultak” – mondta a településvezető. A testületin elhangzott az is, hogy felülvizsgálják a település ifjúsági koncepcióját. A humán bizottság elnöke,

Torma Tiborné

elmondta, másfél éve készült el a koncepció, vannak pontjai, amelyeket megvalósítottak, ezért gondolta a bizottság, hogy érdemes áttekinteni és aktualizálni. November 30-áig azt is összegyűjtenék, hogy jövőre milyen programokat szeretnének megvalósítani, így már a 2018-as költségvetés tervezésekor tudnak forrásokat rendelni az ifjúsági programokhoz, rendezvényekhez.

Egy bérlakásra tizen pályáztak

Egy újabb ingatlan került önkormányzat tulajdonába öröklés útján, amit elsősorban szociális alapon utalnák ki. Algyőn – bár gazdag település – nagy igény mutatkozik bérlakásokra, továbbá szociális bérleményekre egyaránt.

Balázs Zsolt

arról tájékoztatott, hogy már tartottak bejárást, s az ingatlanban két lakást lehet kialakítani.

Berényi András

, a településfejlesztési és üzemeltetési csoport vezetője kiegészítésként elmondta, az épület alsó szintjére olyan állapotban van, hogy beköltözhető, és a munkák nagy részét az emeleten el tudják úgy is végezni, hogy közben már laknak a földszinten, vagyis annak nincs akadálya, hogy a jobb állapotú lakást rövid időn belül kiadják.

Nagy Miklósné

arra hívta fel a figyelmet, hogy a bizottságon belül is voltak viták a szociális bérlakás kapcsán azzal kapcsolatban, hogy milyen feltételekkel lenne célszerű kiadni. Mint mondta, arra is figyelemmel kell lenni, hogy ne olyan bérlőnek utalják ki a lakást, aki később nem képes fizetni a közüzemi díjakat, s hátralékot halmoz fel. Molnár Áron megjegyezte, szociális kérdésekben sosem egyszerű dönteni, s igazából nehéz jó döntést hozni. Felvetette a kártyás órák bevezetését, így nem tudnának hátralékot felhalmozni a leendő bérlők, s azt javasolta, hogy akár a szociális intézményt is vonják be a munkába, amely során kialakítják a pályázati feltételeket. Algyőn jelenleg egy szociális bérlakás van és tizennégy költségalapú bérleménnyel rendelkeznek. Molnár Áron elmondta, az utóbbi hónapokban már körülbelül 10-en pályáztak egy-egy lakásra, ami mutatja, hogy nagy az érdeklődés. „A pályázók körét két részre lehet bontani, vannak, akik rövidebb időtartamra azért szeretnének bérlakásban lakni, s akik azt tervezik, hogy saját ingatlanba költöznek, de olyan pályázók is vannak, akik szociális alapon pályáznak. Ez utóbbi kör igényeit jelenleg nem tudjuk kielégíteni, hiszen az egyetlen ilyen lakásunknak van bérlője” – részletezte. Az önkormányzat megpróbál a bérlakásprogramba olyan ingatlanokat bevonni, amelyeket egyrészt szociális alapon is ki lehet adni, e célra hasznosítják a most megörökölt épületet, másrészt van egy pályázatuk, amely ha nyer, akkor kilenc úgynevezett fecskelakást tudnak kialakítani a zöld iskolából. Módosították a délnyugati lakóparknál építendő utak, járdák és csapadékvíz-elvezető rendszer kivitelezésének határidejét, ugyanis a kábeltelevíziós rendszer tervezése megcsúszott. Ez a járdaépítést akadályozza, ugyanis az alá tervezik annak a közműnek az elvezetését. A korábbi elképzelés szerint még ebben az évben elkészült volna a járda, de a tervezési hiányosság miatt jövőre fejezik be az útépítéssel egy időben. Az Algyői Gondozó Otthon megvalósíthatósági tanulmányára vonatkozó előterjesztés is szerepelt a képviselők előtt, miután az előző grémium úgy határozott, hogy csak az időközi választás után döntsenek arról, hogy megrendel-e az önkormányzat egy tanulmányt több millió forintért. A testület úgy döntött, hogy nem készíttet tanulmányt, de már működő idősotthonok működési és finanszírozási tapasztalatait átnézik.

Az önkormányzat megvenné a magántulajdonos mólórészét

A

mólóvita

végére is pont került, a Csongrád Megyei Kormányhivatal ugyanis kimondta, hogy saját vagyonrendeletét sérti meg az önkormányzat az eladással. A Tiszán lévő úszóműnek több tulajdonosa is van, 47,9%-ban az önkormányzaté, és a kormányhivatal határozata értelmében ez így is marad. Az üzemeltetés pedig továbbra is az Algyői Vízisport Egyesület feladata az önkormányzattal megkötött szerződés értelmében.

Füzesy István

a napirendi pont kapcsán megjegyezte, a Tisza-parti fejlesztések nem függhetnek egy magántulajdonos érdekeitől, kiváltképp annak fényében, hogy nyertes pályázata van az önkormányzatnak, hiszen szabad strandot alakítanak ki, a rakodónál is fejlesztenek, továbbá a Levendula hotelnél mólót építenek. „A tiszai fejlesztéseket érintő nyertes pályázataink miatt mindenképpen tárgyalást fogok kezdeményezni a móló több mint felét birtokló magántulajdonossal és az egyesülettel, azt szeretném ugyanis, hogy a kettős tulajdonlás és üzemeltetés megszűnne. Nem titok, az az elképzelésem, hogy az önkormányzat legyen 100%-ban a tulajdonosa az úszóműnek, és az üzemeltetést sem egyesületi formában gondolom megfelelőnek” – szögezte le Molnár Áron. A Szent Anna plébánia kérelmét is támogatták a képviselők. A nyári viharok során a templomkertben lévő egyik fenyő kidőlt, s magával vitte az 1885-ben felállított kőkeresztet is. Ennek rendbetételében kért segítséget

Fazakas Attila

plébános. A pénzügyi bizottság elnöke, Füzesy István a grémium javaslatát ismertetve elmondta, az egyházmegye műszaki csoportjával fogják felvenni a kapcsolatot, ugyanis ha megújítják a keresztet, akkor érdemes a környezetét is rendezni. A plébánossal és az egyházmegyével arról is szeretnének tárgyalni, miként lehet a templomot bevonni a turizmusfejlesztésbe. Immár teljes létszámmal dolgozhatnak a bizottságok is, a településüzemeltetési külsős tagjának javasolt

Blaskó-Nagy András

is letette az esküt a testületi ülés elején.