Vida György: földrajzos az oktatás és a kutatás szimbiózisában

„A mai kornak megfelelő módszerekkel kívánom átadni a tudást a hallgatóknak” – nyilatkozta Vida György, a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék tanársegédje. A közelmúltban Aranykréta Díjjal elismert fiatal oktató beszélt hírportálunknak a szakmai kihívásokról, a kutatási területeiről és a jövőbeli terveiről is.

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara által alapított Aranykréta Díjat intézetenként egy, a hallgatók szavazatai alapján a legnépszerűbb oktatónak ítélik oda. A Földrajzi és Földtudományi Intézet berkein belül legutóbb

Vida György

vehette át az oktatói munkáját dicsérő elismerést. Hírportálunknak elmondta, az oktatás és a kutatás számára elválaszthatatlan, mindkét területen igyekszik a legjobb tudása szerint teljesíteni. „Jelenlegi munkámat két csapásirány mentén választanám szét. A geográfus és közgazdász szakok elvégzése után az egyetemen maradtam doktorátusi képzés révén, valamint 2015 novemberétől egyetemi tanársegédként dolgozok a Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszéken, így az oktatás fontos szerepet tölt be az életemben. A másik szegmens, amit igazán szeretek, az a kutatás, amely kapcsolódik az egyetem tudományos funkciójához. Kutatási területeim több témakört ölelnek fel. A szentesi tanyavilágból származom, ebből kifolyólag érdekelnek a területi egyenlőtlenségek problematikái, a fejlettebb és elmaradottabb térségek versenyképességének javítására irányuló lehetőségek. Érdeklődöm továbbá hazánk választásföldrajzi térszerkezetének változásai, a választókerületek térfelosztási kérdései, valamint a gazdasági áramlási térpályák vizsgálata iránt” – emelte ki Vida György.

A tanársegéd ismertette, jelenleg olyan tudományos kutatásokban vállal szerepet, amelyek később rávilágíthatnak egyes térségek mögöttes fejlettségi tényezőire, a területi különbségek különböző szegmenseire, illetve arra, ezeknek milyen társadalomföldrajzi aspektusai vannak. „A kutatásainkkal iránymutatást kívánunk nyújtani annak érdekében, hogy Szeged és térsége, Csongrád megye képes legyen felvenni a versenyt más fejlettebb megyével vagy nagyvárosi térségekkel. Helyi vonatkozásban többek között vizsgáljuk azt is, hogy a szegedi térség versenyképességének milyen mögöttes magyarázótényezői vannak, illetve a területfejlesztési beavatkozásoknak milyen társadalomföldrajzi hatásai lehetnek. Egy másik számomra fontos kérdés, hogy a választásföldrajzi térszerkezet milyen irányban változik az országban teljes területét illetően, így térségünkben is. A politika és a gazdaság hogyan tud hatni egymásra, valamint a területfejlesztés és a gazdaság milyen módon tud szimbiózisban lenni egymással” – ismertette az oktató. Vida György szerint tudományterületén az oktatásnak és a kutatásnak többnyire feltáró és ismertető funkciója van. A cél, hogy új információkat adjanak át, felhívják a politikusok, szakpolitikusok, a versenyszféra szereplőinek figyelmét olyan földrajzi folyamatokra, amelyeket kezelni lehet, ezáltal eredményesebbé tehetik az adott térséget. Egyetemi oktatóként tevékenykedve kritikus gondolkodásmód mentén törekszik a pozitív és a negatív hatásokat egyaránt kiemelni. „Az oktatást és a kutatást nehéz lenne elválasztani. Azt vallom, akkor válhatok jobb oktatóvá, ha kellő tapasztalattal rendelkezem. Fontos, hogy rálássak folyamatokra, pályázatokra, még abban az esetben is, amikor nem aktívan dolgozok a versenyszférában. Ekkor a kutatói munkafolyamat dominál. Másik oldalról, az oktatatói részről megfizethetetlen érzés az, amikor egy tanítványom országos sikert ér el, például egy tudományos diákköri versenyen” – tette hozzá. A Gazdaság- és Társadalomföldrajz Tanszék munkatársa szerint a jó oktató egyik ismerve a kreativitás.„A mai kornak megfelelő módszerekkel kívánom átadni a tudást a hallgatóknak. A digitalizált világunkban a témához kapcsolódó videó és képanyag beiktatása a tananyagba elengedhetetlen az érdeklődés fenntartása érdekében. Előny, ha mindez dinamikus előadásmóddal párosul. A hallgatóink eltérő háttértudás birtokában érkeznek hozzánk, így szakmai kihívást jelent a tananyag széles körű, közérthető átruházása. Az Aranykréta Díj pozitív visszacsatolás a munkámat illetően, ezúton is köszönöm a hallgatók bizalmát. Ezt a nívós díjat nem élem meg teherként, mindig is a legjobb tudásom szerint készültem az óráimra, erre törekszek a jövőben is” – mondta az újdonsült díjazott.

A jövőjét illetően kitért rá, a sikeres abszolutóriumot követően jelenleg a doktori értekezése megírásán dolgozik. A tervei szerint jövőre megszerezheti a doktori címet, az egyetemtől azonban nem kíván búcsút venni. „A témavezetőm,

Kovács Zoltán

akadémikus, a Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék vezetőjének nagyra tartom iránymutatásait. Továbbá a tanszéki kollégák is megfelelő szellemi légkört biztosítanak a számomra, amelyben jól érzem magam, segítik a fejlődésemet. A cím megszerzését követően tehát maradnék az egyetemi szférában. A távoli jövőmet illetően szívesen oktatnék, vagy kutatnék néhány hónapot külföldön, hogy az ott megszerzett tapasztalatokat később itthon adaptálhassam, ekképpen is szolgálva a régió fejlődését. Emellett szintén célom a helyi sajátosságok objektív bemutatása külföldön” – ismertette a tanársegéd. Vida György elmondta, utóbbira egy sikeres fiatal kutatói pályázat keretében lehetősége lesz a szeptemberben Brüsszelben rendezett EUGEO Congress – Geography for Europe (európai földrajztudományi fórum) eseményen, ahol többek között Magyarország választásföldrajzi és politikai térszerkezetéről tart előadást.