Uniós bizottság: az Európai Unióban nincs helye a szélsőségességnek

Az Európai Unióban nincs helye a szélsőségességnek, az intoleranciának és a zsarnokságnak - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke és Vera Jourova, az Európai Unió jogérvényesülésért, fogyasztóvédelemért és a nemek közötti egyenlőségért felelős biztosa a totalitárius és önkényuralmi rendszerek áldozatainak európai emléknapja alkalmából kiadott közös nyilatkozatában szerdán.

Hangsúlyozták, hogy az Európai Unió mind a kontinensen, mind világszerte kiáll a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelméért, valamint elutasítja az önkényuralmi rendszerek alapját képző ideológiákat. Emlékeztettek arra, hogy 1939. augusztus 23-án a náci Németország és a Szovjetunió aláírta a Molotov-Ribbentrop-paktumot, amely a kontinens közelmúltbeli történetében "az egyik legsötétebb időszak kezdetét jelezte". A totalitárius rezsimek Európa-szerte korlátozták az emberek szabadságát, megsértették jogaikat, így milliók váltak az ideológiák áldozatává - emelték ki. "Az Európai Unió alapjait olyan közös értékek alkotják, mint az emberi méltóság, az alapvető emberi jogok, a jogállamiság elve, valamint a visszautasítása a szélsőséges nacionalizmusnak, az idegengyűlöletnek és általában a gyűlöletnek. Ugyanakkor ezeket a jogokat és szabadságokat soha nem szabad maguktól értetődőnek tekintenünk. Nap mint nap meg kell értük harcolnunk" - fogalmaztak. Arra hívták fel a figyelmet, hogy az európai közbeszédben még mindig jelen van a szélsőségesség, a nacionalizmus, az idegengyűlölet és a gyűlölet. Mint írták, az áldozatok emlékét úgy tudjuk megőrizni, ha gondoskodunk arról, hogy ezek az ideológiák határozott visszautasítást váltsanak ki. A Molotov-Ribbentrop-paktumot 1939. augusztus 23-án, közvetlenül a második világháború kitörése előtt írta alá Moszkvában Vjacseszlav Molotov szovjet külügyi népbiztos és Joachim von Ribbentrop német külügyminiszter. Az egész világot megdöbbentő megnemtámadási szerződésnek titkos záradéka is volt, amely német és szovjet érdekszférákra osztotta fel Kelet-Európát. Az Európai Parlament 2009 áprilisában állásfoglalásban javasolta az emléknap megtartását. Az Európai Unió igazságügyi miniszterei 2011. június 10-én, a magyar EU-elnökség alatti utolsó ülésükön lengyel, magyar és litván kezdeményezésre közös állásfoglalásban emlékeztek meg első alkalommal a totalitárius rendszerek által elkövetett bűncselekmények áldozatairól.