Magasabb hústartalommal az üzletekben

Hatályba lépett a Magyar Élelmiszerkönyv azon módosítása, amelynek értelmében a korábbi előírásoknál már csak a magasabb hústartalommal készülő termékeket hozhatják forgalomba. A szakemberek véleménye alapján a szabályozások már eddig is kellően szigorúak voltak, a tapasztalatok szerint a vásárlók a minőséget választják.

Augusztustól a húspultokban található termékek közül a párizsinak és a virslinek legalább 51 százalék (az utóbbi esetében ez az érték 40 százalék volt korábban) hústartalommal kell rendelkeznie, míg a májasnak a korábbi 12 százalékról minimum 25 százaléknyi húst kell tartalmaznia. A nyári turista szalámit 65, míg a krinolin 55 százalékát hús kell, hogy kitegye. A Hússzövetség elnöke,

Éder Tamás

kérdésünkre válaszolva elmondta, az ágazati szereplők többségének álláspontja szerint a magyar szabályozás eddig is igen szigorú volt ezen a területen. A változtatásokat a jogszabályalkotó kezdeményezte és a megjelent módosítások hosszú egyeztetés eredményeként alakultak ki, és nem minden tekintetben tükrözik a húsipari szereplők álláspontját. „A legtöbb termék eddig sem csak a minimális feltételeknek megfelelő módon készült, úgyhogy ezekben az esetekben a fogyasztó nem fog érzékelni változást. Elsősorban az adott termékkategóriákba eső legolcsóbb termékek esetében várhat változást a vásárló, amely termékek eddig alacsonyabb hústartalommal készültek. Ebben az esetben ugyanis, ha a termék csomagolásán továbbra is használni kívánják a szabályozás alá eső terméknevet (virsli, párizsi stb.), akkor módosítaniuk kellett a gyártási receptúrákat és – többek között – növelniük kellett a hústartalmat. Ennek ugyanakkor a minőségen túl a termék önköltségére is van hatása, így ezek a termékek drágábbak lesznek az üzletekben” – ismertette Éder Tamás hozzátéve, a gyártók, illetve a forgalmazók számára fennáll annak a lehetősége, hogy nem a termékek receptúráján változtatnak, hanem azok megnevezésén. A következő hetek adják meg a választ arra, hogy melyik gyártó, forgalmazó milyen döntést hozott azokkal a termékeivel kapcsolatban, melyek az új előírások adta követelményeknek nem felelnek meg.

A Hússzövetség elnöke megjegyezte, a magyar hatóságoknak kiemelt szerepük lesz a közeljövőben a szabályozás változása miatt. Mivel az Európai Unió más tagországaiban gyártott termékek szabadon bejöhetnek az országba és azok esetében a magyar hatóság nem tudja ellenőrizni a gyártás folyamatát, így csak a készítmények ellenőrzése esetén van mód annak megállapítására, hogy a készítmény megfelel-e a szigorú magyar előírásoknak. Ezek a laboratóriumi ellenőrzések ugyanakkor nem olcsóak és a megbízhatóságukkal kapcsolatban is jelentős kérdőjeleket fogalmaztak meg a szakma képviselői. A magyar gyártók közül sokan attól tartanak, hogy a magyar szabályozásnak nem megfelelő importkészítmények versenyelőnybe kerülnek a magyar termékekkel szemben. Az ágazat hazai szereplői abban reménykednek, hogy a hatóság illetékesei mindent megtesznek annak érdekében, hogy a jogkövető magyar vállalkozások ne szenvedjenek hátrányt a szabályozás módosulásának eredményeként. A hatályba lépő előírások eddigi tapasztalatairól szegedi árusokat is megkérdeztünk. Egy helyi húsüzlet vezetője,

Magyar Csaba

elmondta, az általuk árult húskészítmények az eddigi és a jelenlegi előírásoknak is megfelelnek, azok hústartalma a szigorítást követően is eleget tesz az elvárásoknak. Véleménye szerint a vásárlók tudatosabban választják a magasabb minőséget képviselő termékeket. A vevők többsége inkább megfizeti a némileg drágább, de jobb minőségű terméket, minthogy később bosszankodjanak például a hamar szétnyíló, szétfőtt virsli miatt. Az elmondottakat egy másik helyi húsbolt üzletvezetője is megerősítette.

Salka Gergő

kifejtette, a termékeik eleget tesznek a magasabb elvárásoknak is, éppen ezért azok árára vonatkozóan nem számít emelkedésre. Kiemelte, a vásárlók figyelnek a minőségre, a magyar termékeket tudatosan keresik, számukra ez egyben garancia a termék megbízhatóságát illetően is. A Magyar Élelmiszerkönyv módosítását azért kezdeményezték, hogy a hazai fogyasztók az eddiginél is jobb minőségű élelmiszerekhez juthassanak.

Zsigó Róbert

, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára korábban az MTI-nek elmondta, a kormány és a minisztérium törekszik arra, hogy az előírások, keretek meghatározásának eredményeképpen a családok asztalára kerülő élelmiszerek egészségesek, kiváló minőségűek legyenek.