Csongrád megyében is mérik, tudunk-e olvasni és számolni

Indul a Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) magyarországi felmérése, amelynek során 6000 lakos kompetenciáit vizsgálják. Csongrád megye nyolc településéről választották ki azokat a 16 és 65 év közöttieket, akiket bevonnak a programba, amely során azt is vizsgálják, hogy a kompetenciák a munkaerőpiacon és a mindennapi életben miként is hasznosulnak.

A 2008-ban indult nemzetközi felmérést világszerte már 33 országban elvégezték, és most a kutatás harmadik hullámában hazánk is csatlakozik hozzá. A Nemzetközi Felnőtt képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) a felnőttek készségeiről eddig készített legátfogóbb nemzetközi összehasonlító vizsgálat, amely pontos képet ad majd arról, hogy a 16-65 év közötti felnőttek mennyire használják képességeiket munkájuk során, vagyis nem pusztán azt nézik, hogy milyenek az olvasási, szövegértési, matematikai és számítástechnikai problémamegoldó képességeik. Alapvető demográfiai adatokra is rákérdeznek, többek között az életkorra, képzettségi szintre és a foglalkoztatási helyzetre is. Azok, akik dolgoznak, munkakörükkel, munkahelyi környezetükkel kapcsolatos kérdéseket is kapnak, továbbá a munkájuk során alkalmazott készségeikről is érdeklődnek. Mindezen adatok alapján felismerhetőek a felnőttek képességeit és készségeit befolyásoló tényezők. Az alapkompetenciák mérése pedig azért ad fontos információkat, mert a magasabb szintű képességek elsajátításának alapját jelentik. „A kutatásból kiderül az is, hogy a megszerzett tudás hasznosítható-e, vagy másra lenne szükség” – mutatott rá

Janák Katalin

, a KSH életmód-, foglalkoztatás- és oktatásstatisztikai főosztályának vezetője.

A szakember hangsúlyozta, szigorú előírásoknak kell megfelelni a szeptember elsején induló OECD felmérésnél, egységes módszertant kell például használni, hogy a kapott eredmények nemzetközi összehasonlításra is alkalmasak legyenek. Tavaly már tartottak próbaképp kikérdezést 1500 főt bevonva, ami a felmérés főpróbájának tekinthető, szeptember elsején viszont már élesben indul. Csongrád megyében 3 összeíró 8 települést keres fel a kutatás nyolc hónapja alatt, Szegeden kívül Csongrádon, Pusztamérgesen, Makón, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Üllésen és Forráskúton kérdezik a lakosokat, akiket tudományos módszertan segítségével választottak ki. A dél-alföldi régióból Bács-Kiskun megyében 15, míg Békésben 13 település vesz részt a kutatásban. A felmérés egy online kitöltött háttérkérdőívből, valamint számítógépen vagy papíron egyaránt megoldható feladatokból áll. Országosan összesen 250 településről választották ki a kutatásba bevonni kívánt 6 ezer embert. Janák Katalin leszögezte, a felmérés önkéntes és anonim, tehát nem lehet beazonosítani a felmérésben résztvevők személyét, és a KSH is összesítve közli majd az adatokat. Ez azonban azt is jelenti, hogy a válaszadó sem fogja megtudni, hogy milyenek is az alapkompetenciái. Kérdésünkre a főosztályvezető elmondta, mindig a szükségesnél nagyobb mintát választanak ki első körben, mert van lemorzsolódás, főként a nagyvárosokban, ebből a szempontból Budapesten a legrosszabb a helyzet. A PIAAC kompetencia-felmérést a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) konzorciumi együttműködésében az OECD előírásainak megfelelően valósítják meg 1,1 milliárd forintból. Hazánkban az első eredmények jövő évben várhatóak, de az adatok feldolgozása 2020 végéig fog tartani. További részleteket

ITT

, valamint

ITT

találhat a kutatásról, míg nemzetközi adatokat, már elkészült elemzéseket

ITT

olvashat.