Olcsó húsnak híg a leve – Az élelmiszerek kettős minőséget a vásárlók is tapasztalják

Vajon tényleg kettős mérce szerint készülnek a világmárkák Közép- és Kelet-Európába szánt termékei? Miért van más íze ugyanannak a baracklekvárnak nyugaton, mint nálunk? A szegediek is észlelik a termékek közti különbségeket.

Az országban minden második ember tapasztalt már különbséget a megegyező márkájú Nyugat-Európában és Magyarországon egyaránt kapható élelmiszerek minősége között, derült ki a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett reprezentatív felmérésből. A válaszadók 97 százaléka rosszabbnak érezte az országba behozott termékeket a nyugaton kaphatóknál. A vásárlók 80 százaléka pedig elvárná, hogy azonos összetétellel kerüljenek forgalomba a nemzetközi élelmiszermárkák, ellenkező esetben elvárnák az eltérések feltüntetését a termékeken, közölte a Földművelésügyi Minisztérium a NÉBIH adatait. A

Szegedma.hu

a szegediek véleményére volt kíváncsi. A déli határ mentén ki, mit tapasztal a kettős mércéből. Vajon tényleg silányabb élelmiszerek vannak a magyar boltok polcain? Van, aki szerint egyértelműen tapasztalható a különbség a nyugati és az itthon is kapható azonos márkájú élelmiszerek minősége között. ”Többször is észrevettük már a különbségeket. Nyaranta sűrűn járunk a nyugati országhatár környékén. Ha átmegy az ember a határ túloldalára, a hazánkban is megtalálható üzletláncokban sokszor jobb minőségben tudja megvásárolni ugyanazokat a termékeket. De például Gratzban vagy Bécsben is vettünk már olyan baracklekvárt és kekszet, ami itthon is megtalálható, mégis sokkal ízesebb volt az ottani változata” – mondta

Kovács László.

Nagy Péter

súlyemelő gyakran jár külföldön, legutóbb Spanyolországban és Németországban. Mind két helyen tapasztalt különbségeket az azonos termékeket illetően. A sportoló nem a minőségbeli, hanem az árbeli különbségekre hívná fel a figyelmet. ”Pont most voltam kint Németországban. Bizony sok termék olcsóbb, és ahogy kóstoltuk jobb minőségű is, mint itthon. Az első osztályú készítményeknél ez nem jellemző, inkább az alacsonyabb árkategóriákba tartozóknál figyeltük meg a különbségeket. A boltok saját márkás termékeik sokkal olcsóbbak az ittenieknél. De tőlünk keletebbre még rosszabb a helyzet. Ezért azt gondolom, hogy annak kéne lennie az elvárásnak, hogy tényleg ugyanazt a minőséget kapjuk mi is. Vizsgálni kell, hogy minél jobb termékeket tudjanak fogyasztani az emberek ” – tette hozzá a súlyemelő.

Csanádiné Retkovszki Edit

azt mondja, lehet, hogy vannak minőségbeli különbségek, de ezek ízben kevésbé érezhetőek. Abban sem biztos, hogy találna eltérést, ha tüzetesen át vizsgálná az összetevőket. ”Lehet, hogy azért nem veszem észre a minőségbeli különbségeket, mert nem igazán vagyok nagy fogyasztó. Nem vásárolok üdítő italokat sem, inkább ásványvízzel oltom a szomjam. Mindezek ellenére jogosnak tartanám minden termék ellenőrzését. Ha ugyanazon a névén árusítják Magyarországon, mint bármelyik másik nyugati országban, akkor ugyanúgy nekünk is jogunk lenne a jobb minőség elfogyasztásához. Gátat kellene szabni a silányabb változatoknak. Ha az összetevők nem azonosak, akkor nem ugyanarról a termékről van szó” – egészítette ki mondanivalóját Csanádiné Retkovszki Edit. A megkérdezettek közül más is hivatkozott arra, hogy nincs jó összehasonlítási alapja. Sokan ha külföldön járnak, akkor inkább igyekeznek olyan dolgokat venni, ami helyi íznek, specialitásnak mondható. ”Ma halottam erről a rádióban, de nem igazán figyeltem fel erre eddig. Bár a vásárlás során előfordul, hogy megnézem a termék összetevőit, de inkább arra figyelek, hogy ne tartalmazzon az egészségre káros anyagokat” – nyilatkozta

Kovácsné Koncz Éva,

aki szintén jogosnak tartaná, ha az állam vizsgálná valóban a márka ígérte minőséget kapják-e a vásárlók. Az FM kidolgozott egy jogszabály-tervezetet, miszerint a multinacionális cégeknek fel kell tüntetniük, ha a Nyugat-Európába illetve Magyarországra szánt termékek minősége eltér. A tervezetet jelenleg az Európai Bizottság vizsgálja.