98 évvel ezelőtt a városban szerveződött meg, s innen indult el a Nemzeti Hadsereg Siófok, majd Budapest felé. Ma felvonulással, koszorúzással, versekkel, beszédekkel emlékeztek meg az évfordulóra, az előző napokban pedig megkoszorúzták a Horthy haderejét pénzzel támogató zsidó polgárok sírját, valamint itt jártak a kormányzó rokonai.
Hagyományosan minden év nyarán megemlékeznek arra Szegeden, mikor
Horthy Miklós
és az általa vezetett Nemzeti Hadsereg elindult a városból, hogy Siófokra áthelyezve a székhelyét fokozatosan kiterjesszék hatalmukat Magyarország megmaradt területére. Pénteken a Nemzetegyesítő Mozgalom elnöke és társai megkoszorúzták annak a két zsidó származási szegedi polgárnak –
Wimmer Fülöpnek
és
Beidl Samunak
- a sírját, akik 1919-ben anyagi támogatást nyújtottak a Nemzeti Hadsereg felállításához. Másnap a Nemzeti Hadsereg vezérkari főnökének a sírját koszorúzták meg a Belvárosi temetőben a Horthy-család itthon élő tagjai, egyesületként működő Vitézi Rend szervezetek képviselői, a Magyarok Szövetségének és a Nemzetegyesítő Mozgalomnak a tagjai Az alsóvárosi ferences templomban
Darvas-Kozma József
csíkszeredai plébános és egyben a Vitézi Rend ottani székkapitánya celebrált misét. Később átvonultak a Földmíves utca 7. szám elé. A gazdakör egykori épületének falán állt az az emléktábla, amely az 1919-es események emlékét őrizte, majd a II. világháborút követően eltűnt, s csak a rendszerváltás után került elő egy padlás rejtekéből. „98 éve - 1919 júliusában - néhány jó magyar megalakította a Nemzeti Hadsereget, mely nélkül ma nem lenne Magyarország! A kurdok sorsára jutott volna a magyarság is, akik nyolc országba lettek szétszórva, és ma sincs önálló hazájuk!” – fogalmazott
Bene Gábor
a rendezvény kezdetén. Meggyőződése, nem történhetett volna meg a megszállás, ha
Károlyi Mihály
kormánya nem akarja felülírni a páduai fegyverszünetet, mert az „nem tartalmazott semmiféle megszállási övezetet, a hadaink idegen földön álltak, s csak a határunkig kellett volna visszavonni őket”. Rámutatott, még ennél is nagyobb területet kívántak megszállni a későbbi Kisantant tagállamai: „Ha 1919-ben nem alakul meg a Nemzeti Hadsereg, akkor ma a szegediek, pécsiek szerb állampolgárok, a Duna-Tisza köze, a Tiszántúl, valamint Budapest lakosai román, a miskolciak pedig szlovák állampolgárok lennének!” – vélekedett. Később a Honvéd téri református templomnál, majd az
Aba-Novák Vilmos
freskóival díszített alkotásnál, a Hősök kapujánál emlékeztek. Felelevenítették a Kass Szálló épületénél, hogy egykor itt szállt meg Horthy Miklós, miután kenderesi birtokáról Szegedre érkezett. A program a Horthy Csónakházon fejeződött be késő délután.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.