A szabálytalan parkolástól az utcai italozásig – ezekben az ügyekben lépnének az odesszaiak

A város legrégebbi lakótelepén jártunk. Az odesszaiak lakásukat, házukat, utcáikat érintő problémákkal keresték meg a SZEGEDma hírportált. Lapunk nemcsak a panaszosokat szólaltatta meg, hanem az illetékes személyeket, cégeket is. Az egyik utca vízelvezetésének megoldására ígéretet tett az körzet képviselője, a parkolási nehézségek és a hajléktalankérdés viszont úgy tűnik, hogy még téma marad egy ideig. Kiderült, a zöld város projekt odesszai része – ha késéssel is -, de jövőre elindul.

A fűtésrendszertől az utak állapotáig sok kisebb-nagyobb panaszuk van az Odessza lakótelepen élőknek. Ezek ugyan külön-külön kisebb problémának tűnnek, de a lapunkat megkereső lakosok számára mindezek együtt életüket megkeserítő ügyek. Rövid összeállításunkban néhány, akár más lakótelepen is felmerülő nehézséget mutatunk be. A megoldás érdekében az illetékeseket is megkerestük, megszólaltattuk a SZETÁV Kft.-t, a Tisza Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnökét és a körzet önkormányzati képviselőjét.

Ha rossz a fűtés, előbb a hiba helyét kell kideríteni

Többen beszámoltak arról, hogy ugyan tavaly időben indult a fűtés, mégsem lett meleg lakásukban, vagy annak egy-egy helyiségében. „Nálam nem volt fűtés. A rendszer nincs átmosva, a radiátort több mint tíz éve nem vették le. Hiába van csap, amelyen keresztül leereszthető a víz. Végül felajánlottam, hogy hívok szakembert, s a díjat kiszámlázom, de ezt sem fogadták el” – panaszolta

Tósoki Mária

. Úgy érzi, minden szolgáltató a másikra mutogat s nem vállalja a felelősséget. „Ha a lakásuk fűtésével kapcsolatban felhasználóink problémát tapasztalnak, azt kérjük, jelezzék diszpécserszolgálatunkon. A hiba kivizsgálását társaságunk díjmentesen elvégzi” – nyilatkozta lapunknak

Medgyes Tamás

, a SZETÁV Kft. operatív igazgatója. Hozzátette, fontos információ, hogy a távfűtéses épületek belső fűtési, használati melegvíz ellátási berendezései, azaz a csövek a ház, a lakáson belüli berendezések - a radiátorok - pedig a lakók tulajdonában vannak. „Alapesetben ez azt jelenti, hogy ha az utcán, a föld alatt van csőtörés, vagy a kazánház hibásodik meg, azt a Szegedi Távfűtő Kft. javítja ki saját költségén, míg ha a házon, vagy lakáson belül lép fel probléma, annak elhárítása a felhasználók feladata és költsége” – tette hozzá. A hibaelhárítást vagy szakszolgáltatóval lehet elvégeztetni saját költségen, vagy akár köthetnek átalánydíjas szerződést a Szegedi Távfűtő Kft.-vel a házban, a lakásokban lévő berendezések javítására.

Felújítást szeretnének a házakban élők – az igények eltérőek

Elégedetlenek az ajtók, a nyílászárók állapotával. Nyugdíjasként 42-44 négyzetméteres lakásokért – szemétszállítási kedvezmény után – több mint 6000 forintot fizetnek közös költségként, mégis hulló vakolatra figyelmeztet a tábla a Kockaház utca 6. szám bejáratánál. Állítják, 1964 óta nem festették az épületet kívülről. „A Kockaház utca 2. és 10. szám alatti téglablokkos házak éltek csak a lehetőséggel, amikor lehetett festésre, szigetelésre pályázni, pedig az összes közösséget értesítettem a programról” – fogalmazott

Farkas Ferencné

, a Tisza Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezet elnöke. A többi épületnél csupán a lépcsőházat festették ki, kívülről maradt a régi homlokzat. Általában a téglablokkos technológiával épült társasházakban tiltakoztak legerősebben a szigetelés ellen, mert aggódtak a penész miatt. Ő azonban ennek ellenkezőjét tapasztalta, nem penészedtek a házak, sőt, mióta a hőmennyiségmérőket felszerelték, egyre többen takarékoskodnak, ami miatt pont a szigeteletlen, vagy a szigeteletlen és még nyílászárócserés lakásoknál csapódik le a pára a falakon. Minden ingatlannál van lakáskassza, már megtörtént a homlokzatfestés a Fésű utca több házánál, de még nem kevés ingatlan felújítása szükséges, mint a Baross László utcai tömbé is. Nehézséget jelent, hogy a lakók többsége nyílászárócserére költene, ezt azonban önmagában nem tehetik meg.

Vészkijáratnál tárolják a bringákat – hiába minden felszólítás

„A mi házunkban a vészkijáratnál is kerékpárok vannak elhelyezve. Jeleztük a problémát, felszólította a tulajdonosokat a szövetkezet, mégsem történt semmi” – mondta

Kovács Jánosné

. Megoldást jelenthetne, ha külső kerékpártárolókat helyeznének el – hasonlóképpen, mint az azonos időszakban épült tarjáni tömböknél -, s így senkinek nem sérülne az érdeke.

Farkas Ferencné megerősítette, valóban van üröm abban az örömben, hogy egyre többen pattannak drótszamárra Odesszában is. A tízemeletes panelokban megfelelő hely áll rendelkezésre, ott nincsenek is konfliktusok a kérdésből, azonban egyes téglablokkos házakban nemcsak kicsik, hanem közös használatúak a tárolók, ami komoly vitákat okoz. A szövetkezet igyekszik felszabadítani a tárolókban a szabad részeket, mert ma már például a mosókonyhákat nem használják eredeti funkciójukra. „Azonban gyakran még ilyenkor is inkább a hátsó ajtóhoz teszik, mert úgy könnyebb kivinni. A katasztrófavédelem és mi is ellenezzük a lépcsőházban elhelyezést, mert egyrészt tűzvédelmi szempontból veszélyes, másrészt leverik a falról a vakolatot, esős időben behozzák a sarat” – mondta Farkas Ferencné. Külső tárolót azonban csak néhány esetben tudtak a ház elé építeni, mert a vonatkozó rész általában közterületnek minősül, így a házon belüli probléma házon kívüli megoldást kíván.

Kormos Tibornak

(Együtt), a körzet önkormányzati képviselőjének eddig nem jelezték az ezzel kapcsolatos igényeket. Elárulta, terveznek kerékpárosbarát projektet, de elsősorban utakat alakítanak ki és javítanak ennek részeként.

Virágágyásba gázolnak

A sportmeccsek idején rengeteg autó parkol az utcában szabálytalanul, előfordult, hogy kiskertjüket és annak kerítését tönkre tették. A megelőző években festettek záróvonalat, ez viszont idén elmaradt – állítólag pénzhiány miatt. Kormos arra nem adott választ, hogy miért nem festették fel a parkolást tiltó jelzést. „Meg lehetne őket büntetni, de ez a közterület és a rendőrség dolga” – vélekedett. A sportcsarnok parkolói mellett nagyobb meccsek idején a Torontál téri parkoló is betelik, ekkor választják a lakótelep utcáit az autósok. „Korábban a közterület-felügyelet próbált rendet vágni, de ez egy teljes sziszifuszi munka addig, amíg a Pick nem kap egy olyan csarnokot, amelynél figyelnek a parkolásra is” – állította. Az 1960-as években nem számoltak ennyi gépjárművel, így már a lakosság számára is egyre nagyobb nehézséget jelent a parkolóhely megtalálása Kormos szerint. „Semmit nem tudunk tenni, mert ma már a zöld terület rovására nem fognak kialakítani új parkolót” - az akut problémára egyelőre megmarad.

Közbiztonság, utcai alkoholfogyasztás – mindenki sajnálja a hajléktalanokat, de nyugalmat szeretnének az odesszaiak

Az ittasan mászkáló alkoholfüggők, s más veszélyesnek gondolt emberek miatt elégedetlenek a közbiztonsággal, több ellenőrzést kívánnának az odesszaiak – ebben minden általunk megkérdezett lakos, s maga a lakásfenntartó szövetkezet elnöke is egyetértett. „Hatalmas rendetlenség van a Spar előtt. Már úgy látom, hogy el kellene vinni a padokat, mert fekszenek csak rajta, folyamatosan alkoholt isznak, részegek – fogalmazott Farkas Ferencné. A zárt lépcsőházas házakba csak ritkán jutnak be a hajléktalanok, de az épületek oldalához már építettek „kalyibát”. Kovács Jánosné hozzátette, végül sikerült rábírnia arra az egyik érintettet, hogy máshova menjen, de ezzel a fedél nélküli helyzete nem oldódott meg. A Máltai Szeretetszolgálat ételosztását követően a hajléktalanok a Kockaház utcán keresztül mennek a ligetbe aludni. A lakók szerint szerencsésebb lenne, ha a város mindenkinek szállást biztosítana, s nem ott kellene álomra hajtaniuk fejüket. „Ez nemcsak a lakosság, hanem a képviselő számára is állandó probléma” – reagált Kormos Tibor. Kényes és nehezen kezelhető kérdésnek tartja az ügyet. Ő nem a városrész, hanem az egész ország problémájának tartja a hajléktalanságot. „Nagyon sokat nem lehet tenni velük, mert a törvény védi őket, mint bármely más magyar állampolgárt. Nem állíthatom fel a padról, ha azon fekszik” – jegyezte meg. Hozzátette, természetesen ugyanilyen polgár a helyi lakos is, akiknek az érdekei szintén fontosak. Elismerte, hogy a Máltai Szeretetszolgálat épülete vonzza az érintetteket, azonban ezt normálisnak találja, mert ez is a feladata az intézménynek. Elképzelhetőnek tartja, hogy a hajléktalanok egy része nyáron más településekről érkezik Szegedre. A közterületen történő alkoholfogyasztást tiltja a vonatkozó önkormányzati rendelet. Az ez elleni fellépést a közterület-felügyelők feladatának tartja a képviselő, de nem bízik abban valójában, hogy ez felszámolható. „Ki az a közterület-felügyelő, aki mindenhol jelen van? Ilyen nincs! Duplázni kellene a számukat? Nagyon nehéz tetten érni őket” – vélekedett.

Nincs gazdája az utcának?

„Ennek az utcának nincs gazdája” – állítják a Kockaház utca lakói. Szeretnék, ha az önkormányzat – a korábbi időszakhoz hasonlóan – többet permetezné a fákat, mert az ablakaikra hullanak a kis levéltetűk, s a fűnyírást kívül mást is tennének. Sokan allergiások a nyírfa pollenjére, szeretnék, ha más fákat ültetnének helyettük. Emlékeik szerint korábban gyakrabban locsoltak, takarítottak az utcában, ez napjainkra kevésbé jellemző, egyikük kifejezetten szemetesnek nevezte az utcát. Fontosnak tartanák, hogy a főbb utak mellett a kisebb utcákon is cseréljék az aszfaltot, s ne csak javítsák a hibákat. A vízelvezetéssel szintén elégedetlenek, a napokban leesett nagyobb csapadékkal egyszerűen nem bír a rendszer. Nem zárják ki Tósoki Máriék, hogy ezzel függhet össze, hogy utcájukban időnként nem működik a közvilágítás egy része. Kormos Tibor állította, „nyitott kapukat döngetnek” a lakosok, a képviselői keretéből az utca vízelvezetésére is költeni kíván. Szerinte azonban a Tisza Lakásfenntartó Szövetkezetnek is hozzá kellene járulnia a beruházáshoz.

Lesz járdafelújítás, de nem jut pénz mindenre

Azonban a nagyobb területre rálátó Farkas Ferencné szerint a problémák az egész városrészre jellemzőek. „Borzalmas és balesetveszélyes a Vedres utca járdája, ahogy Gabonakutató irányába megyünk. Hatalmas hézagok vannak, nem tudom, mikor óhajtják elkezdeni a felújítást. A buszmegálló szemetes, a szemétgyűjtő tele van, többször kellene elvinni a tartalmát. A játszótérre minden kifejezés használható, csak az nem, hogy EU-komform” – sorolt fel néhány problémát az elnök. A problémákat folyamatosan jelzi Kormos Tibornak, de úgy érzi, eredményt alig tudott elérni. Azt gondolja, az itt élők nagyon sokat tesznek környezetük szebbé tételéért, de ezeket a nehézségeket ők nem képesek megoldani.

Kormos Tibor szerint a hulladékkal kapcsolatos problémák ügye elsősorban a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft.-re tartozik. A buszmegállóknál lévő szemetesek ürítése pedig a DAKK kötelessége lenne. Az elszórt szemét ügyében elsősorban a lakosság felvilágosításának fontosságára hívta fel a figyelmet. A két Vedres utcai játszóteret nagyon jó állapotúnak tartja, nem érti a kritikát. „A járda és az úttest állapotával kapcsolatban valóban el lehet fogadni kritikai észrevételeket” – fogalmazott Kormos Tibor, de úgy gondolja, hasonló problémák minden városrészben vannak. Azt ígérte a zöld város projekttel párhuzamosan lesz út- és járdafelújítás, de hangsúlyozta, ez nem érint minden utcát, „mert ennyi pénze nincs senkinek a városban”. „Mikor kezdik Odessza rehabilitációját? A lakossági fórumon azt ígérték, hogy elkezdődnek a munkálatok most tavasszal, mégsem történt semmi” – utalt Farkas Ferencné a zöld város projektre. „Megváltoztak az uniós szabályok, ezért majdnem újra kellett indítani az eljárást” – indokolta a csúszást az Együtt képviselője, s 2018 tavaszát nevezte meg a munkálatok megkezdésének új időpontjaként.